Információk, érdekességek
7+1 gerincvédő tipp irodában dolgozóknak
2014. november 24.
Az irodai munkát végzők háta az átlagosnál is nagyobb veszélynek van kitéve, hiszen az egész napos ülés következében sokan küszködnek gerincproblémákkal, hátfájdalommal, de az egészségtelen tartásnak súlyosabb következményei is lehetnek. A gerinc egészségéért sokat tudunk tenni még ülőmunka esetén is, ha megfogadjuk Dr. Major Zoltán reumatológus főorvos tanácsait.
Hátfájás, nyakfájás, deréktáji fájdalmak, gerincpanaszok, nyaki mozgás korlátozottsága – ezek mind lehetnek az egészségtelen testtartás következményei és gerincproblémára utaló tünetek is. Fontos odafigyelnünk gerincünk egészségére még akkor is, ha munkánk révén egész napos ülésre, számítógépes munkavégzésre vagyunk kényszerítve, hiszen a hanyag testtartás hosszú távon nemcsak hátfájdalmat, de nyaki és deréktáji problémákat is okozhat. „Tapasztalatunk azt mutatja, hogy sok irodában dolgozó vendég érkezik hozzánk olyan panaszokkal, melyek a legtöbb esetben gerincproblémákkal állnak kapcsolatban a naphosszat tartó ülőmunka következtében. Szerencsére az esetek nagy részében nem súlyosak a problémák, azonban érdemes odafigyelni a gerinc egészségére és hangsúlyt fektetni a gerincproblémák megelőzésére” – mondta el Dr. Major Zoltán, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa. A gerinc egészségének megőrzésére a szakember az alábbiakat tanácsolja.
Erős paprikával a fejfájás kezelésében
2014. november 22.
Napjaink egyik leggyakoribb panasza a fejfájás, amelynek valamely típusában a magyar lakosság közel 50 százaléka érintett. A legismertebb fejfájás, a migrén esetében közel 1.200.000 főre tehető a betegek száma, akiknek akár 21.000.000 rohama lehet évente. A fájdalmak természetes módon történő kezelésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Erre kínál megoldást az erős paprikából nyert kapszaicin.
Magyarországon népbetegségnek számít a fejfájás, amelynek valamely típusával közel 5 millió ember küzd naponta. Az elsődleges fejfájások közül legismertebb a migrén, ami a lakosság 6-18%-át érinti. A fejfájások számos gyógyszeres, nem gyógyszeres és kombinált módszerrel kezelhetőek, azonban egyre több esetben mutatkozik igény a fájdalmak természetes hatóanyagokkal történő enyhítésére.
Így védje a szívét és az érrendszerét – 2. rész
2014. november 20.
Mit együnk emelkedett koleszterinszint esetén? Leginkább a telített zsírsav bevitelünket kell mérsékelni, illetve minél több rostot és zöldséget/gyümölcsöt fogyasztani.
TUDTA-E, HOGY:
- hogy a növényi szterinek a természetben csak igen kis mennyiségben találhatóak meg? Almából például 150 db-ot kellene elfogyasztani a terápiás hatás elérése érdekében.
A telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben lelhetőek fel, látható, vagy rejtett zsiradék formájában. A 12-16 szénatomot tartalmazó telített zsírsavak közül a rövidebb láncúak, a laurin- és mirisztinsav emelik jobban a koleszterinszintet Ezek a zsírsavak a vajban és a zsíros tejtermékekben, húsokban találhatóak. Ezért lényeges, hogy a tej és a tejtermékek esetében általában a csökkentett zsírtartalmúakat részesítsük előnyben. Fontos, hogy ne mellőzzük ezeket az élelmiszereket, hiszen kalcium tartalmuknál fogva fontosak szervezetünk számára. A többek között a sertészsírban található palmitinsav és a húsokban is fellelhető sztearinsav már kisebb mértékben ugyan, de szintén kedvezőtlenül befolyásolja az LDL-koleszterin szintet, ezért a húsok, húskészítmények közül is a zsírszegényeket részesítsük előnyben. A látható zsiradékot mindig távolítsuk el még sütés előtt a húsokról, halakról. A szárnyasok, vadak húsa kevesebb telített zsírsavat tartalmaz, mint a sertés- és marhahús, illetve a belsőségek. Szárnyasoknál (pl. csirke) a bőr alatt halmozódik fel a zsír, ezért célszerű a bőrt az előkészítésnél eltávolítani. Zsiradékban való sütés esetén helyettesítsük a sertészsírt növényi olajokkal.
Így védje a szívét és az érrendszerét – 1. rész
2014. november 20.
A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak. Jellemzően a szívben (koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás érrendszerben (érszűkületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak károsodást.
TUDTA-E, HOGY
- a koleszterin nagy részét szervezetünk maga termeli?
- hogy a szervezet a koleszterint D-vitamin szintetizálásához is felhasználja napfény jelenlétében?
Magyarországi helyzetkép
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásukban számos tényező játszik szerepet. Rizikófaktoraik között vannak, melyek befolyásolhatóak, ilyen például a dohányzás, a stressz, az alkoholizmus, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízás. Van, amelynek hatása mindössze csökkenthető, mint például a magas vérnyomás, diabetes, zsíranyagcsere betegség. Illetve van, ami nem befolyásolható, ilyen az életkor, a nem és az örökletes tényezők.
A magas koleszterinszint bizonyítottan a szív- és érrendszeri megbetegedések fő rizikófaktora. Ez a tényező az egyik leginkább befolyásolható a kockázati tényezők közül.
A közelgő hideg megemelheti a vérnyomást
2014. november 19.
Bár sokáig váratott magára a tartósabb hűvös idő, ám ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor hamarosan beköszönt az igazi késő őszi idő. Ez sajnos nem csak az ember hangulatát befolyásolja, de sok esetben az egészségét is. Hiszen amint hidegebbre fordul odakint, úgy emelkedhet a vérnyomás is. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája az évszakváltás miatti problémákról és teendőkről beszélt.
Így hat a hideg idő az erekre
Az időjárás változást szinte az egész szervezet megérzi, így több átalakulás is végbemegy, hogy a test alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. Ilyen például az, hogy a hideg hatására az erek összehúzódnak, aminek következtében a vérnyomás megemelkedik. Hogy mennyivel, az természetesen több tényező függvénye, hiszen hat rá például a pontos kinti hőmérséklet, a kint eltöltött idő, az egyéni tűrőképesség, az általános egészségi állapot, és persze az, milyen melegen van az illető felöltözve.
A hideg vérnyomásemelő hatását bizonyítja többek között az a tanulmány, mely során a résztvevőket arra kérték, tegyék bele a kezüket hideg (5 Celsius fokos) vízbe három percre. A vizsgálat végén megállapították, hogy az átlagosan 113/68 Hgmm-es vérnyomás 133/90 Hgmm-re emelkedett. Látható tehát, hogy a hőmérséklet bizony hatással van az értékekre, ám ez nem azt jelenti, hogy míg vissza nem tér a tavasz és a nyár, addig ki se mozduljunk otthonról, csupán érdemes jobban figyelemmel kísérni a vérnyomását, hiszen könnyen lehet, hogy más kezelésre van szükség ezekben a hónapokban.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...108109110...177