Információk, érdekességek
Online terápia, önfejlesztés, ismeretterjesztő anyagok – mit várhatunk tőlük?
2025. július 24.
Az online pszichológiai támogatás egyes esetekben – például súlyos szorongás vagy vidéki elérhetőség esetén – kiváló alternatíva lehet. Kutatások támasztják alá, hogy az online terápiák is hatékonyak lehetnek, azonban a személyes találkozás élménye sok esetben mélyebb kapcsolódást és intenzívebb érzelmi munkát tesz lehetővé.
A világhálón elérhető önismereti anyagok, videók és előadások jó iránytűként szolgálhatnak, de fontos tudni, hogy ezek nem helyettesítik a személyre szabott terápiát. Az ismeretterjesztő anyagok segítséget nyújthatnak egy-egy probléma felismerésében, de a megoldás mindig egyénre szabott formában történik.
Szakosodás és minőségbiztosítás
Bár egy klinikai szakpszichológus sokféle problémával dolgozhat, a legtöbb szakember idővel bizonyos területekre specializálódik – legyen szó gyászról, párkapcsolati nehézségekről, szexuális zavarokról vagy akár ADHD-ról. Amennyiben már tisztában vagyunk a problémánk természetével, érdemes olyan szakembert keresni, aki kifejezetten az adott területre specializálódott.
A pszichológiai munka minőségbiztosításának fontos eleme a szupervízió: ez olyan szakmai konzultációs forma, amely során a terapeuta szakmai támogatást kap más, tapasztalt kollégáktól egy-egy elakadás esetén. A rendszeres szupervízió a szakmaiság és a kliens biztonságának alappillére.
A bizalom, a szakszerűség, a világos keretek és az ítéletmentes elfogadás mind alapvetőek ahhoz, hogy a terápiás folyamat valóban eredményes és gyógyító legyen. Ha szeretné tudatosan kiválasztani a megfelelő szakembert, érdemes kérdéseket feltenni, információt gyűjteni, és nem utolsósorban – hallgatni a saját megérzéseire is. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ez a döntési folyamat nem egy egyszerű vagy gyors lépés, hanem egy hosszabb, alapos mérlegelést igénylő folyamat, amely során érdemes türelmesnek lenni, hiszen a megfelelő szakember megtalálása kulcsfontosságú a sikeres önismereti munkához.
Hogyan találhatjuk meg a számunkra megfelelő szakembert?
2025. július 21.
A megfelelő szakember kiválasztása tudatosságot, tájékozódást és gyakran hosszas keresést igényel. „Sokszor találkozom olyan páciensekkel, akik több szakembernél is jártak, és nem ritka, hogy ezek a próbálkozások nem hozták meg a várt eredményt – sőt, akár rontottak is a kliens állapotán” – mondja Kasza Zsuzsanna.
Fontos, hogy a szakember milyen hangulatot teremt, és hogyan viszonyul hozzánk – tudunk-e mellette megnyílni, érezzük-e, hogy figyel ránk, elfogad és támogat. Egy biztonságos terápiás kapcsolat alapja, hogy a kliens feltétel nélküli elfogadásban részesül. Ahogy minden tudatos választásnál, úgy itt is érdemes alaposan utánajárni, milyen képzettséggel rendelkezik a választott szakember, hol dolgozik, milyen szakmai háttér áll mögötte, milyen módszereket alkalmaz, részt vesz-e szupervízióban. A képzettség önmagában nem minden: a hiteles és önreflektív segítő maga is dolgozik saját önismeretén, szakmai fejlődését élethosszig tartó folyamatként éli meg.
A bizalom, mint gyógyító kapcsolat
A pszichoterápia középpontjában a kapcsolat áll. A gyógyulás az esetek többségében – különösen, ha a sérülés is kapcsolati traumában gyökerezik – csak biztonságos, elfogadó légkörben lehetséges. A pszichológus feladata nem az, hogy tanácsokat osztogasson vagy „megjavítson” bennünket. Ehelyett támogat abban, hogy a kliens maga találja meg a saját válaszait, erőforrásait. Ezért különösen fontos, hogy olyan szakembert válasszunk, aki partnerként tekint ránk, felnőtt emberként kezel, és transzparensen, etikai normák szerint dolgozik.
Tájékozódás és keretrendszer
A terápia általában hosszabb folyamat, ezért fontos, hogy a döntést megalapozottan, tudatosan hozzuk meg. Gyanakvásra adhat okot, ha egy segítő gyors és látványos eredményeket ígér – a lelki nehézségek többnyire nem egyik napról a másikra alakultak ki, így a feldolgozásuk is időt igényel.
A választás során érdemes figyelembe venni a saját igényeinket, lehetőségeinket és a probléma természetét. Vannak helyzetek, amikor néhány alkalom is sokat segíthet, míg más esetekben hosszabb, mélyebb munkára van szükség. Fontos, hogy reálisan mérlegeljük, milyen típusú segítségre van szükségünk, és ahhoz keressünk megfelelő szakembert.
Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is
2025. július 13.
Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével.
A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.
A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.
Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?
Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.
A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.
Lelki töltődés madárdallal
2025. július 12.
Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.
Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.
Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?
Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?
Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?
Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek
2025. július 10.
Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.
Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek
Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...239