Információk, érdekességek

Kérdések és válaszok a HPV oltásról

2024. június 24.

A méhnyakrák megelőzésében a rendszeres szűrés mellett igen nagy szerepe van a HPV elleni oltásnak, friss tanulmányok szerint hatására az utóbbi időkben jelentősen visszaszorul a méhnyakrákos megbetegedések száma. A vakcinával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és azok válaszait dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban is jártas nőgyógyásza szedte össze.

Kérdések és válaszok a HPV oltásról post thumbnail imageA British Medical Journal orvosi folyóirat legfrissebb számában /BMJ 2019;365:l1161/ megjelent összehasonlító tanulmány szerint drasztikusan lecsökkent a méhnyakrákhoz vezető esetek / CIN I,II,III / és ezzel a rákos megbetegedések száma, mióta bevezették a lányok rutin HPV oltását. Az Egyesült Királyságban ugyanis a 12-13 évesek kötelezően megkapják a vakcinát, és egy nagy létszámú kutatás során azt találták, hogy az oltás hatására közel 90 százalékban visszaszorult a méhnyakrákot megelőző állapotok előfordulása az országban.

Mikor lehet beadatni?

Iskolai oltóprogram keretein belül a 12 évüket betöltött, 7. osztályos tanulók kapják meg térítésmentesen, ám a célcsoport a 9-15 éves korosztály- esetükben 2 oltás is elegendő, ám 15 éves kor felett már 3 injekció kell a védelemhez.

Felnőttként is igényelhetem?

Igen, de az oltás hatékonysága lecsökken az életkorral, azoknál érdemes, akik nem monogám párkapcsolatban élnek, mert bármikor meg/és újrafertőződhetnek, így ők is ki vannak téve a méhnyakrák veszélyének. Viszont érdemes tudni, hogy ekkor már nem térítésmentes.

100%-os védelmet nyújt?

Bár az oltás hatására jelentősen csökken a méhnyakrákos megbetegedések száma, érdemes tudni, hogy 100%-os védelmet nem nyújt, mivel az oltás “csak” a potenciálisan legveszélyesebb típusok ellen nyújt védelmet


Hol van a határ a természetes gyógymódok és az állandó gyógyszerszedés között?

2024. június 06.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Napjainkban már szinte minden betegségre számtalan gyógyszer és természetes gyógymód közül választhatunk. Azonban hol húzódik a határ a természetes kezelések és a folyamatos gyógyszerfogyasztás között? Hogyan tarthatjuk fenn az egyensúlyt az egészségünk megőrzése érdekében? Alábbi cikkünkben pontosan ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!  

A természetes gyógymódok szerepe

Talán az alapvető ösztöneinkből fakad, hogy a kisebb-nagyobb egészségügyi panaszainkra elsősorban természetes megoldásokat keresünk. Ugyanis nem feltétlenül szeretnénk mesterséges hatóanyagokat a szervezetünkbe juttatni, ezért amit csak lehet, megpróbálunk homeopátiás készítményekkel vagy egyszerűen csak életmódváltással kezelni.

Ha természetes alternatívák után kutatunk, akkor a kannabisz olaj biztosan szembe fog velünk jönni az interneten. Érdemes alaposan utánajárni a CBD olaj lehetséges hatásainak, ezzel kapcsolatban ma is számos kutatás folyik.

Válasszunk bármilyen készítményt is, mindig célszerű egy kis kutatómunkát végezni, és több forrásból is megbizonyosodni a várható egészségügyi hatásokról.

Bizonyos esetekben csakis a gyógyszerek segíthetnek

Vannak betegségek, amelyek kizárólag orvos által felírt gyógyszerekkel kezelhetők. Ilyenkor a természetes gyógymódok csupán kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a gyógyszerek használatát. Ha kisebb-nagyobb panaszokkal küzdünk, először mindig az orvos felkeresésével tanácsos elindulni a gyógyulás útján, aki a szükséges vizsgálatokat követően hatékony gyógyszert javasolhat számunkra. Sajnos hazánkban még mindig kevesen járnak szűrővizsgálatokra, pedig a betegségek megelőzését vagy korai diagnosztizálását illetően ez jelentené a legfontosabb lépést. Évente ajánlott legalább egy laborvizsgálaton részt venni, ahol máris rengeteg információt kaphatunk az egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban. Az időben felismert betegségeket pedig sokkal egyszerűbben és gyorsabban kezelhetjük, mint a későn diagnosztizált problémákat.


A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 4. rész

2024. május 29.

Fotó: 123rf.com

 

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

 

Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

 


A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 3. rész

2024. május 13.

Fotó: 123rf.com

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.


Gyógyszerek, amelyek nem hagynak aludni

2024. május 09.

Az alvászavarok rendkívül gyakoriak. Minél idősebb valaki, annál inkább küzd az éjszaka ébren tartó „démonjaival”.

Fotó: 123rf.comElalvási nehézségek, átalvási problémák egyaránt keservessé tehetik az éjszakákat, ill. kialvatlanná, feszültté a nappalokat. És nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kialvatlanság számos súlyos, krónikus betegség rizikófaktora, így pl. a cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakoribb, ha valakinek nem pihentető alvással telnek az éjszakái. Ha az alvászavarok okait keressük, nem árt figyelembe venni azt sem, hogy milyen gyógyszer(eke)t szed az illető, hiszen több hatóanyag esetén igazolt az ébren tartó, alvászavart okozó (mellék)hatás. Nem ritka tehát, hogy a nyugtalan éjszakák bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze. Érdemes erről a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel is beszélgetni! A gyógyszerbevételi időpont megváltoztatása (pl. esti helyett reggeli gyógyszerbevétel) vagy egyes esetekben a dózis megváltoztatása (pl. dóziscsökkentés) eredménye vezető lehet.

Mely gyógyszerek okozhatnak álmatlanságot?

Az antidepresszáns gyógyszerek szedése különösen gyakran jár együtt alvászavarral. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”, nem tud álomba szenderülni. Hasonló mellékhatásúak lehetnek az időskorúaknál gyakran alkalmazott agyi keringésserkentők (pl. piracetám hatóanyag).

A vízhajtók is okolhatók a nyugtalan éjszakákért. Ha teli a hólyag és jelentkezik a vizelési inger, akkor oda az alvás nyugalma. A vízhajtók sok vérnyomáscsökkentő gyógyszerben is megtalálhatók (pl. HCT rövidítés a gyógyszeresdobozokon), és a gyakori éjjeli felébredés miatt zavarják az alvást.

Mit lehet tenni?

A napi 1×1 adagolás szerint szedett antidepresszánsok vagy vizelethajtók bevételi időpontját célszerű (este helyett) reggelre időzíteni; ez sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemidtartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!

A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú bétablokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. Az újabb típusú vérnyomáscsökkentőknél ilyen mellékhatásokról kevesebbszer számolnak be.

A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú pajzsmirigyhormon-gyógyszer (levotiroxin) válthat ki alvászavarokat. Ha a kelleténél több levotiroxint szed a beteg, azaz túl magas a rendelt dózis, az álmatlanságot okozhat.

A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése vezethet álmatlansághoz. Sokan internetről szereznek be bizonytalan eredetű fogyasztószereket, amik gyakran alvászavart okozó mellékhatású anyagokat tartalmaznak.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyag) szintén okolhatók az alvászavarokért.

A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be.

A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság tehát nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. Fájdalomcsillapítóknál egy másik hatóanyagú szerre való váltás akár orvosolhatja is ezeket a „mellékhatásokat”.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...84