Információk, érdekességek
Így készítsd el kisbabád első szülinapi tortáját!
2019. szeptember 30.
Hozzátáplálási kisokos az új ételek bevezetéséhez
Ugye milyen gyorsan elrepült ez az egy év? Olyan, mintha családunk legújabb kicsi kincse tegnap született volna. Megannyi felejthetetlen emlékben és csodás pillanatban volt részünk közösen, itt az alkalom hát, hogy ünnepeljünk! Csakhogy a születésnapi ceremónia alkalmával is érdemes a hozzátáplálást szem előtt tartva elkészítenünk kisbabánk első szülinapi tortáját. A témával kapcsolatban Vida Ágnes, babapszichológus osztja meg velünk a gondolatait.A baba emésztőrendszere 17-24 hetes kor között érik meg a hozzátáplálás megkezdésére. Ekkor a csöppség már figyeli környezetét, azt, ahogyan a szülők esznek és megpróbálja utánozni a rágást. A hozzátáplálás megkezdése előtt azonban jó pár dologra érdemes odafigyelni!
„Roppant fontos, hogy a baba irányítsa a folyamatot. Az ő ösztönei még tökéletesen működnek: annyit, azt, na és úgy fogad el, amennyire és amire a szervezetének szüksége van. A csak még egy falatot típusú trükközés, vagy a figyelemeltereléssel való etetés leszoktatja arról, hogy a szükségleteire koncentráljon, és ilyenkor bizony gyakran túleszi magát. Ez pedig a későbbiekben a táplálkozási zavarok, valamint az elhízás első lépcsőfoka lehet” – nyilatkozta a témában Vida Ágnes babapszichológus, aki azt is kihangsúlyozta: nem baj, ha csecsemőnk elsőként csak 1-1 falatot fogad el az új ételekből.
Kínálgassuk mindennap őt a már megszokott ételekkel, amikor pedig majd szüksége lesz rá, nagyobb adagokat is elfogad. „Érdemes a darabos ételeket minél hamarabb bevezetni az étrendbe, már 7-8 hónapos kortól próbálkozhatunk puha apróra vágott gyümölccsel. Fontos továbbá, hogy minél többet együnk vele együtt, ültessük az asztalunkhoz, amikor mi eszünk, ezzel elsajátítja a család étkezési szokásait és egyre szívesebben eszik majd önállóan is” – tette hozzá a szakember.
Súlyos kockázat a gyerekek mozgásszegény életmódja
2019. szeptember 28.
Jelentős egészségügyi kockázatot jelent a gyerekekre a mozgásszegény életmód – hívta fel a figyelmet Szabó András, Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára.
Ha kimarad az aktív mozgás, akkor az anyagcsere átáll egy másik szabályozásra, és a bevitt energiát a szervezet nem az izommunkára fordítja, hanem elraktározza és elindul az elhízás.
Az elhízás már a gyerekkorban is okozhat magas vérnyomást, ízületi betegségeket, ráadásul a mozgásszegényen élő gyerekek izomzata, csontjai sem fejlődnek megfelelően, ami később csontritkuláshoz vezethet – emelte ki Szabó András.
Zsebpénzt a gyereknek?
2019. szeptember 26.
Adjunk? Ne adjunk? Mikortól? És egyáltalán mennyit? És mire jó, ha egy gyerek zsebpénzt kap?
A gyerekeket érdekli a pénz. Mondjon bárki bármit, ez így van. Egy gyerek ugyanis úgy ismeri meg az őt körülvevő világot, hogy érdeklődik iránta, kérdez róla, kipróbálja annak minden alkotóelemét, részletét. Ebbe a világba pedig beletartozik a pénz is. A gyerekeink már kicsi koruktól fogva látják, hogy pénzt használunk. A természetes kíváncsiságuktól vezérelve előbb-utóbb egészen biztosan megkérdezik, hogy ez mi, és mire való.
Mire való a pénz?
A szülők többsége ilyenkor szokta azt mondani, hogy arra, hogy megvegyünk rajta mindent, amire szükségünk van: hogy tudjunk enni, inni, lakni valahol, fűteni, világítani, felöltözni, stb. Magyarul az a legáltalánosabb válasz, hogy a pénz arra való, hogy elköltsük.
Tényleg?
Ebből a magyarázatból ugyanis kimarad a másik oldal: az, hogy meg is kell szerezni a pénzt, meg kell keresni, össze kell gyűjteni, stb. Illetve az is, hogy a gyűjtögetős és a költögetős oldal között ott van a szülő, aki jó feketedoboz módjára csinál ezt-azt, aminek az eredménye az lesz, hogy mennyi pénze marad. Sőt kiterjesztve a feketedoboz fogalmát, még olyanokat is csinálhat, ami befolyásolja az inputot (a bevételek mértékét és rendszerességét), valamint az outputot (a kiadások mértékét és szerkezetét).
Hogyan kezeljük, ha gyermekünk alvajáró?
2019. szeptember 05.
Az alvajárás különös, szokatlan, általában riasztó jelenség. A leggyakoribb a 4–8 év közötti gyermekek körében, és az esetek túlnyomó többségében átmeneti jellegű. (Felnőtteknél sokkal ritkábban fordul elő.)
Amikor a szülő észleli gyermekénél ezt az alvás közben megjelenő neurológiai problémát, első reakciója az ijedtség. Ehelyett jobban teszi, ha megtalálja a választ néhány, a jelenséggel összefüggő, gyakori kérdésre, és megtanulja, milyen óvintézkedéseket tegyen az esetleges éjszakai balesetek megelőzése, illetve az ezzel járó riadalom elkerülése érdekében.
Mikor lépnek fel az alvajáró-epizódok?
Az éjszaka első harmadában, az ún. lassú agyhullámú, mély alvási szakaszban. Ez elalvás után kb. 3 órával következik be. Ilyenkor a gyermek a mélyalvási ciklusból a részleges ébrenlét állapotába kerül. Ez magyarázza, hogy fel tud kelni, képes lépcsőn járni, kinyitni ajtókat, ablakokat. De előfordul, hogy fekve marad, úgy motoz a kezével, vagy az ágy szélére ül. Az epizódok rövidek, általában kevesebb, mint 10 percen át tartanak.
Alvajárás közben fel kell-e ébreszteni a gyermeket?
Nem, egyáltalán nem tanácsos felébreszteni, illetve azt hinni, hogy ezzel jót teszünk vele, mivel úgyis ébredés közeli állapotban van. Még ha nyitva is van a szeme, nincs szó ébrenlétről, még alszik. Ha hirtelen felébresztjük, az alvajáró zavartan, riadtan viselkedik, és mozgása közben az elesés kockázata is megnő. Semmiről nem tud számot adni, amellett a felébresztés csak aggodalmat keltene benne. A legjobb, ha nyugodtan visszakísérjük őt az ágyába, és hagyjuk tovább aludni. Másnap reggel nem fog emlékezni rá, mi történt vele az éjszaka.
Az új tanév konfliktusai - Feszültségoldó technikák
2019. szeptember 03.
Sokszor még nagyobbaknál is tapasztalható, hogy a szeptemberi óvoda- vagy iskolakezdés nem sikerül problémamentesen. Beszoktatás, türelem, rajzolás - a három kulcsfogalom.
Az újra-beszoktatás nehézségeinek oka:
- Ismét kötelezettség várja a gyereket - ehhez semmi kedve,
- Ismét elválik a szülőtől - hiányzik neki a szoros kapocs
- egyéb, személyes okból nem tud oldódni...
A régi ütem
Tehát a több hónapja nem látott közeg nem csak várakozás, de egyben kihívás is a gyermek számára. Tudja, hogy voltak szabályok, melyekhez most ismét alkalmazkodni kell, illetve azt is tudja, hogy mostantól ismét fél vagy egész napra távol lesz családjától. Nem könnyű ezt feldolgoznia! Segíthetünk hát neki ebben.
Mint mindenkinek, a gyereknek is kell egy kis átmeneti idő, hogy felvegye a megfelelő ritmust. Ezért éppen úgy, mint az első óvodai vagy iskolai napokban, most is hagyjunk neki egy kis „beszokási” időt (remélhetőleg ezt az óvónénik és a tanító nénik is megteszik).
- Ha tehetjük, hozzuk el ebéd után legalább az első két nap;
- Ne kérdezgessük, hogy „ettél-e, aludtál-e, van-e már barátod”?
Ha ezeken túl vagyunk, igenis álljunk ki magunkért: „Holnaptól már ott fogsz aludni, és uzsonna után megyek érted!” vagy „ A jövő héttől tudod, már beindul a tanulás is, és fontos megint a leckeírás, odafigyelés, amit én is számon fogok kérni, mint tavaly!” stb.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...104105106...293