


Információk, érdekességek
A csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak
2019. december 27.
Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Vajon miért van ez így?
Mind ez idáig azt gondoltuk, hogy a születést megelőzően a magzatok bélrendszere steril és csak később alakul ki a jellegzetes bélmikrobióta közösség. Egy friss kutatás szerint azonban ez nem így van. Kiderült ugyanis, hogy a magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, amelynek egyensúlya nagyon fontos. E bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, de nem csak az eddig ismert módokon.
Noha azt eddig is nyilvánvaló tényként kezelték a kutatók, hogy a placentában élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak, sőt kihatnak a gyermek későbbi egészségére is, elsőként mégis csak most vizsgálták meg alaposabban a placenta bakteriális összetételét. Kiderült, hogy összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít, és az összetételét pedig az anya étrendje alapvetően befolyásolja. Eddig az volt az elmélet, hogy a csecsemők a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később elsőkként kolonizálják a bélcsatornát (császármetszés esetén más a bél baktériumközösségének összetétele). Úgy tűnik azonban, hogy nem ez az első lépés a kolonizáció folyamatában, hanem csak a második.
Amikor ugyanis megvizsgálták az újszülöttek mekóniumát, kiderült, hogy már az első széklet is tartalmaz baktériumokat. Aagaard és mtsai. kutatási eredményeiből pedig most már azt is tudhatjuk, hogy a csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak. (Bár az útját a szájtól a placentáig, majd a placentától a magzat beléig még nem tisztázták pontosan.)
Hogyan igényelhet és ki kaphat anyatejet tb-támogatással?
2019. december 15.
A csecsemő legfontosabb tápláléka az anyatej, hiszen tartalmazza mindazt a tápanyagot, amire a kisbabáknak a megfelelő fejlődésükhöz leginkább szükségük van. A csecsemők egészséges fejlődése kiemelkedő társadalmi és egészségpolitikai érdek, illetve önmagában prevenciós célokat is szolgál, ezért rendkívül fontos, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az anyatejhez.
Különböző okoknál fogva sajnos előfordul, hogy az anyuka saját maga, szoptatással nem tudja a szükséges anyatej mennyiséget biztosítani a kisbabája számára. Annak érdekében, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az egészségbiztosítás meghatározott feltételek mellett, a szülészeti ellátás keretében támogatást nyújt az anyatej árához.
A kisbabák speciális táplálkozási igényei kielégítésére, az anyatej ellátáson túl, lehetőség van egészségbiztosítási támogatással tápszert is vásárolni.
Ki kaphat anyatejet tb támogatással?
Az anyatej ellátás az egészségbiztosítás természetbeni ellátása, a csecsemőnek járó egészségügyi szolgáltatás. A baba a fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése alatt, illetve a járóbetegként ellátott csecsemő is jogosult a társadalombiztosítási támogatással nyújtott anyatejre, a következőkben részletezett feltételek teljesülése esetén.
Az egészségbiztosítás keretében akkor jogosult a csecsemő az anyatej ellátásra, ha az anya saját tejével nem tudja táplálni és a baba koraszülött, vagy kis súlyú – 2500 g testsúly alatti – újszülött.
Sportos gyermeket szeretnének a szülők
2019. december 10.
Egy felmérés szerint Magyarországon szinte minden szülő (96 százalékuk) azt szeretné, ha gyermeke aktív és sportos lenne, viszont a válaszadók majdnem fele szerint ennek az elképzelésüknek határt szab, hogy a sportegyesületi kínálat a lakóhely vagy az iskola közelében nem kielégítő.
A világ legnagyobb sportszer kereskedelmi cége, az Intersport ismertette Magyarország és a régió (Ausztria, Csehország, Németország, Szlovákia) sportolási szokásait feltérképező felmérés eredményeit.
Horváth Csobán ügyvezető igazgató a szülők gyermekeikkel kapcsolatos válaszához hozzátette: a sportegyesületek lehetőségeit, illetve tennivalóját mutatja, hogy Magyarországon a gyerekek 35 százaléka tagja valamilyen sportegyesületnek, míg Szlovákiában 46,4, Ausztriában 47,9, Csehországban 49,4, Németországban 57,3 százalékos ez a mutató.
A felmérés szerint a gyerekeknek csak 4,5 százaléka nem sportol rendszeresen, az iskolában a mindennapos tornaóráknak köszönhetően pedig egyértelműen megnőtt a gyerekek sporttal eltöltött óráinak száma, ezáltal pedig nagy részüknek a sport beépülhet a mindennapjaiba.
A mobiltelefon, a közösségi média és a sport kapcsolatát elemző kérdésre a válaszadók 77 százaléka mondta azt, hogy minél gyakoribb a digitális média használata, a gyerekek és fiatalok annál kevésbé aktívak a sportban. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy a digitális média ösztönözhet is a sportra.
A megkérdezettek 49 százaléka szerint a közösségi média arra motiválhatja a fiatalokat, hogy (többet) sportoljanak, míg 58 százaléka gondolta úgy, hogy a közösségi média sportos példaképeket állít a fiatalok elé. A válaszadók 59 százaléka szerint a közösségi média felkelti a fiatalok érdeklődését az új sportágak iránt.
Családdá válni sokszor nem is olyan könnyű feladat
2019. december 09.
Fel kell készülni a családalapításra? Nem „csak” annyi a feladatom, hogy már ne védekezzünk? Hiszen ez a folyamat magától működik, nem? A feltett kérdésekre Ratkó Tünde szülésznő válaszol a ratkotunde.hu-nak.
Fel kell készülni?
Fura lehet elsőre ez a dolog, de ma már sajnos fel kell készülni egy várandósságra, de ma már ez a legtöbb esetben igaz. Az okok pedig banálisak: más korban élünk. Ezt az indokot nagyon könnyű előrángatni, amikor valamit meg akarunk magyarázni, ebben az esetben azonban sajnos nagyon is helytálló.
Az idő és a fejlődés előrehaladásával az emberek egyre többen lesznek, egyre nagyobb mennyiségben fogyasztanak, egyre jobban kell küzdeniük a munkáért, megélhetésért. Nő a stressz, egyre több finomított élelmiszert fogyasztunk, és már nincsen időnk sportolni, vagy egy nagyot sétálni az erdőben. Ez már önmagában is szomorú, de amellett, hogy szellemileg megterhel minket, rányomja bélyegét az egészségünkre is!
A szaporodás folyamata egy hormonálisan szabályozott rendszer, melynek működéséhez nyomelemek, ásványi anyagok és vitaminok egész sorára van szükség. Ráadásul a szaporodás nem feltétlen szükséges az egyed életben maradásához, vagyis elsősorban nem ennek a funkciónak a tökéletességét biztosítja a szervezet. Ahhoz, hogy a családalapítás mégis megtörténhessen az alap építőelemeket bizony pótolni kell a testben.
Étkezés, sport, és egy kis plusz
A test építőköveinek pótlása alapvetően az étkezésből történik, vagy abból kellene történnie. Ez ma már sajnos a tömegtermelés, a vegyszerezés miatt nem igazán lehetséges, vagy csak nagyon körülményesen. Az élelmiszerek beltartalma (vitamin, ásványi anyag és nyomelemtartalma) jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, eljutva odáig, hogy ma már a felét sem éri el a nagyanyáink korában benne lévőnek. Mindemellett a félkész és finomított élelmiszerek virágkorát éljük, hiszen a főzés időigényes, abból pedig mindenkinek kevés van.
A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!
2019. december 08.
Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.
A szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.
A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki.
A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek.
Mikor lehet rá gyanakodni?
Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...9899100...293