Információk, érdekességek
Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!
2024. augusztus 25.
Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?
A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
Közvetve is rontja az asztmás tüneteket
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.
Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot
A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető: Gaucher-kór
2024. augusztus 17.
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek.
A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek következtében zsírszerű anyagok halmozódnak fel a szervezetben, többnyire a lépben, a májban, a csontokban. Így többi között megnagyobbodott lép, májkárosodás, véralvadási zavarok alakulhatnak ki.
A szövetség szerint jelenleg legalább száz olyan ember él Magyarországon, aki Gaucher-kórban szenved, és nem tudja, hogy kezelésre szorulna. A betegség főbb tünetei a krónikus fáradtság, végtagfájdalom, bélpanaszok, illetve véralvadási zavarokból következő erős orrvérzés, ínyvérzés, elhúzódó és görcsös menstruáció. A kór érinti a betegek csontozatát is: csontjaik törékenyebbek az átlagosnál, gyakran tapasztalható órákig, napokig tartó, szinte elviselhetetlen csontfájdalom.
A betegek számára Magyarországon is van elérhető terápia, a Szent László Kórház hematológia és őssejt-transzplantációs osztályának szakorvosai hosszú évek óta vesznek részt a Gaucher-betegek kezelésében – írták a közleményben.
Honnan ismerheti fel az anafilaxiát?
2024. augusztus 15.
Ön tudja, hogy mi a teendője anafilaxiás sokk esetén? Tisztában van vele, hogy mely tünetek alapján azonosíthatja be ezt a hirtelen kialakuló, súlyos és életveszélyes reakciót? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosa foglalta össze az anafilaxiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Az anafilaxiáról dióhéjban
Az anafilaxia súlyos, akár az életet is veszélyeztető akut állapotot jelent, amit számtalan allergén kiválthat. Ezek közül a leggyakoribbak az ételek (tehéntej, tojás, földimogyoró és diófélék, szója, halak, szezámmag), a különféle gyógyszerek (antibiotikumok, kontrasztanyagok), valamint a méh-és darázsméreg allergia. Mivel az anafilaxia is egy allergiás folyamat következménye, így az egyik legnagyobb dilemmát az okozza, hogy miként lehet megkülönböztetni az enyhébb allergiás reakcióktól. Dr. Mezei Györgyi szerint a helyzet pontos felmérése azért is rendkívül fontos, mert míg az enyhébb allergiás tünetek kezeléséhez elegendőek az antihisztamin tartalmú készítmények, addig az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg.
Így ismerheti fel az anafilaxiát
Az anafilaxia perceken (esetleg órákon) belül kialakuló, egyre súlyosbodó állapot, ami két-három szervrendszert is érinthet. Ennek során az allergénnel való találkozás hatására az immunsejtekből hisztamin és egyéb kémiai üzenetküldő vegyület szabadul fel, amely a jellegzetes tüneteket okozza. De honnan ismerhetjük fel ezeket?
A World Allergy Orginazation 2020-as állásfoglalása alapján két esetben beszélhetünk anafilaxiáról:
-Ha az anafilaxiás tünetek a bőrt, a nyálkahártyát vagy mindkettőt érintik (testszerte megjelenő csalánkiütés, viszketés, bőrpír vagy az ajkak és szemhéj vizenyője), emellett pedig legalább még egy, a légutakat, a keringési rendszert vagy az emésztőrendszert érintő súlyos tünet is jelen van.
-Ha az akutan kialakuló vérnyomás-esés vagy hörgőgörcs vagy gégét érintő tünetek megjelenése egy ismert allergén vagy magas rizikójú allergénnel való találkozás után következik be még akkor is, ha nem állnak fenn az anafilaxiára jellemző bőrtünetek.
Mint dr. Mezei Györgyi mondja, az anafilaxiában légúti érintettségre utaló tünet a nehézlégzés, a légszomj és a sípolás, a gombócérzés, rekedtség, valamint a nyelv, a torok, a garat és a gége duzzanata. A tünetek a keringési rendszert és az idegrendszert is érinthetik, ez esetben hirtelen kialakuló vérnyomás-esés, valamint gyengeség, szédülés, ájulás, zavartság, halálfélelem és eszméletvesztés is létrejöhet. A harmadik anafilaxiában érintett szervrendszer, az emésztőrendszer: súlyos, görcsös hasi fájdalom, ismétlődő hányás, hasmenés jelzi a kritikus állapotot.
Összefoglalva tehát: az anafilaxia egy viharos gyorsasággal kialakuló, az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, ami akár halált is okozhat. A súlyos anafilaxia a légutak, a légzés és/vagy a keringés potenciálisan életveszélyes károsodásával jár, ami bőrtünet nélkül is megjelenhet.
Honnan tudható, hogy a hőség miatt nem alszik vagy alvászavara van?
2024. augusztus 15.
A kánikula, az éjszaka is magas hőmérséklet nagyon sokaknál megnehezíti az alvást, ez a fajta adaptálódás még egészséges szervezetnek sem könnyű. Aki pedig már korábban is alvászavarral küzdött, annak talán még súlyosabb lehet a helyzete. De honnan tudhatjuk, hogy csak a hőség miatt szenvedünk vagy valódi alvászavarunk van? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa (alvásszakértője) válaszolt a kérdésre.
Kánikulában jobban fel kell készülni az alvásra
A kánikula, az időjárási frontok szinte mindenki hatnak valamilyen módon, bár vannak, akik jóval érzékenyebben reagálnak másoknál. Főként azoknak nehéz alkalmazkodni a sokszor szélsőséges változó időjárási körülményekhez, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek, például szív-érrendszeri vagy légzőszervi betegek, illetve a menopauza időszakát élik vagy idősebbek. Ugyancsak súlyosbodhatnak a már meglévő alvászavarok, nem elsősorban szervi okok miatt, hanem a megváltozott körülmények okán. Hiszen senkinek sem könnyű pihentetően aludni 32 fokban, és sok esetben a légkondicionálás is zavaró hatású lehet, különösen, ha túl hűvösre állítják.
Kánikula idején érdemes tehát alaposan felkészülni az alvásra, például nyitott ablakkal, a hálószoba elsötétítésével, az elektromos eszközök kerülésével, esti zuhannyal, relaxációval. Amennyiben viszont már régebben fennáll vagy fokozódik az alvászavar és már nappali tüneteket is okoz, mindenképpen szakértő segítséget kell kérni.
Mikortól beszélhetünk alvászavarról?
Az alvászavar nagyon gyakori betegség, átmenetileg a lakosság harmadát érinti, tartósan pedig közel tizedét – mutatták ki egy korábbi Huntarostudy tanulmányban. Azoknál, akik orvoshoz fordulnak, a leggyakoribb panasz az elalvás és/vagy a visszaalvás nehézsége, és az, hogy a páciensek úgy érzik, „rosszul alszanak”, azaz az alvás minőségét vagy mennyiségét nem tartják elégségesnek.
Ugyanakkor a diagnózis felállítása korántsem csak a szubjektív tapasztalatokra épül, a BNO-10 betegségosztályozó rendszer alapján a nem organikus, vagyis nem szervi eredetű álmatlanság (inszomnia) végleges diagnózisához az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:
– az elalvási, illetve átalvási nehézség, valamint az alvás nem kielégítő minősége,
. az alvászavar legalább heti három nap jelentkezik, minimum egy hónapon keresztül,
– emellett a páciens sokat foglalkozik az álmatlansággal és annak lehetséges következményei miatti aggodalmakkal,
– a nem kielégítő alvás következtében jelentős kellemetlenséget tapasztal, mely befolyásolja munkahelyi és társas funkcióit.
Az Európai Alvástársaság által javasolt diagnosztikai kritériumok közé tartozik még (a fentieken kívül) a szükségesnél korábbi felébredés, a lefekvés kerülése, halogatása. Emellett az alvászavarhoz kapcsolódóan legalább egy nappali panasz a következők közül: fáradtság / rossz közérzet, figyelem-, koncentráció-, vagy memóriapanaszok, társas-, családi, munkahelyi, vagy tanulmányi teljesítmény romlása, hangulatzavar / irritábilitás, nappali álmosság, viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, impulzivitás, agresszivitás), csökkent motiváció / energia / kezdeményezőkészség, megnövekedett hajlam a hibákra, balesetekre.
Súlyosbodó visszérhelyzet nyáron? Így előzhetjük meg!
2024. augusztus 06.
Minél magasabb a hőmérséklet nyáron, annál kevesebb ruhát hordunk. A lenge öltözet vagy fürdőruha viselete azonban nem mindenki számára felszabadító érzés. Sokan küzdenek ugyanis visszerekkel, amelyek a melegben még feltűnőbbé válnak és gyakran fájdalmasak. A Budai Egészségközpont érsebészfőorvosa, dr. Barta László összefoglalja a visszérrel kapcsolatos tüneteket, a leghatékonyabb megelőzési módszereket és a kialakult betegség kezelési lehetőségeit.
A visszér ma már népbetegség, a felnőtt lakosság közel fele, mintegy 3,5 millió ember küzd vele, számuk pedig egyre nő. Az életkor előrehaladtával még gyakoribbá válik, elsősorban a középkorú és idősebb nőket érintve, de már 30 éves kor környékén is egyre többen tapasztalják, főként a mozgásszegény életmód elterjedése miatt.
Ha végre itt a nyár…
A visszerekre utaló jelek egyre többek lábán jelentkeznek ezekben a hónapokban. A tartós melegben ugyanis kitágulnak az erek, továbbá a hőháztartás egyensúlyának fenntartása miatt többet izzadunk, ami fokozza a vérkeringést. A forró nyári napsütés ráadásul kiszáríthatja a bőrt és csökkentheti rugalmasságát. A közvetlenül a bőr felszíne alatt futó visszerek így nyáron láthatóbbá válnak – különösen azoknál, akiknek vékonyabb a bőrük –, és könnyen kialakulhat visszérbetegség (varikozitás), amely a vénák kóros mértékű kitágulását jelenti.
Megjelenésében az öröklött hajlam (kötőszövetek veleszületett gyengesége) az egyik leggyakoribb tényező. Ilyenkor rendszerint egyéb tünetek, úgymint lúdtalpasság, aranyér, sérv is megfigyelhetők. De az életmódnak is szerepe van a visszér kialakulásában. Azzal, hogy az evolúció során az ember két lábra emelkedett, fokozott terhelést helyezett az alsó végtagjaira, amelyet normál esetben az erek rugalmassága ellensúlyoz. Idővel azonban az érfalak elveszítik eredeti rugalmasságukat, a rostok pedig a nyomás alatt megnyúlnak, és képtelenek visszahúzódni.
A megváltozott méretű vénák kidudorodnak, illetve ödéma (vizenyő) is kialakulhat. A visszérbetegség esélyeit növeli többek között a sok állás, az ülőmunka, az elhízás, a dohányzás, valamint a terhesség során végbemenő hormonális változások, illetve a megnövekedett testsúly. A megjelenés kockázatát fokozhatja továbbá a túl szoros ruházat vagy a fogamzásgátló szedése.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...192021...261