Információk, érdekességek
Mi okozhat lábfájdalmat?
2024. február 02.
Szinte nincs is olyan ember, kinek életét olykor-olykor ne keserítené meg a lábfájdalom. Jó esetben csak egy gyorsan múló panaszról van szó, ám ha hosszabban fennáll a probléma, érdemes utánajárni, vajon mi is áll a hátterében.
A gyorsan múló lábfájdalom leggyakrabban izomhúzódásból, izomlázból, zúzódásból származik. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek. Amennyiben a kellemetlen érzés hosszabban fennáll, illetve időről időre visszatér, célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel akár súlyosabb betegséget is jelezhet.
Érszűkület
Lábfájdalom, főleg lábikrafájdalom esetében legtöbben azonnal érszűkületre gondolnak. Nem is alaptalanul. Az érszűkület legelső tünetei között a lábikrafájdalom szokott jelentkezni. Ilyenkor a láb mozgatásakor fokozódó oxigénigénnyel a szűkült verőérben nem tud annyival több vér a lábizomba szállítódni, mint amennyivel többre lenne szüksége. Ezt az oxigénhiányt az izom fájdalommal jelzi.
Érszűkületes fájdalomra ezért a „kirakatnéző betegség” tünettana jellemző: járáskor 50-10 m megtételét követően a lábikra elkezd fájni, mely megállásra – pl. kirakatnézéskor – megszűnik. Újrainduláskor újabb 50-100 m után a fájdalom ismét jelentkezik. Érszűkületre jellemző még továbbá a hideg végtagok, valamint a pulzus tapinthatóságának nehezítettsége, ill. megszűnése a lábfejen.
Kiket érint? Érszűkület jellemzően 50 év felett alakul ki. Családi halmozódást mutat, a dohányzás elősegíti a kialakulását.
Visszértágulat
Másik keringési probléma, mely lábfájdalmat okozhat, a visszerek tágulata. Ilyenkor, szemben az érszűkülettel, nem az oda áramló vér mennyisége elégtelen, hanem a folyadék visszaszállítása. A visszeres lábfájdalomra jellemző, hogy döntően sok állás, ülés után, este jelentkezik feszülő érzéssel. A láb ilyenkor a vissza nem szállított folyadék miatt meg is dagad. Gyakori jelenség visszeres panaszoknál az éjszakai lábikragörcs, valamint a kitüremkedő, kacskaringós visszerek.
Kiket érint? A visszértágulat a 30-as életévekben kezd kialakulni, a szülés, álló- vagy ülőmunka, kevés mozgás elősegíti a kialakulását.
HIV-fertőzött nagymama: 40 éve jelent meg a HIV és az általa kiváltott AIDS-betegség
2024. január 31.
Az emberi immunhiányos állapotot okozó vírus (HIV) az immunrendszer legyengülését váltja ki. Ennek hatására súlyos fertőzések alakulnak ki, melyek – kezelés hiányában – gyakran vezetnek halálhoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a HIV-fertőzés és az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) globálisan a 4. vezető halálok, eddig körülbelül 36 millió ember halt meg az AIDS-szel összefüggő betegségek következtében.
Az 1985-től rendelkezésre álló járványügyi adatok szerint 2021 első félévéig hazánkban 4344 HIV-vel élőt tartottak nyilván, közülük 1122-en kerültek AIDS-stádiumba, és 433 fő hunyt el a szerzett immunhiányos szindróma következtében.
A fertőzöttek legnagyobb arányban a homoszexuális férfiak közül kerültek ki, így a kisszámú oktatási program is hozzájuk jut el. Ennek következménye, hogy a heteroszexuális nők és férfiak HIV-fertőzéssel kapcsolatos ismerethiánya jelentős kockázati tényezőt jelent.
Jól példázza ezt L. Márta, a nyugdíjas matematika–fizika szakos tanár és nagymama esete is, aki 20 éve HIV-vel él. 2000 tavaszán a férjéről derült ki a nagymértékű fogyást és a visszatérő lázrohamokat vizsgálva, hogy AIDS-es. Vagy L. Éva 42 éves középiskolai tanáré, aki tavaly adott életet egy egészséges gyermeknek.
A HIV-fertőzés és az AIDS
Terjedésének számos lehetősége van (pl. védekezés nélküli szexuális aktus, nem diagnosztizált kismama esetében a magzat méhen belüli fertőződése, intravénás kábítószer-használat esetén a tűk közös alkalmazása). A vírust nem terjesztik a vérszívó rovarok, az élelmiszerek, az ivó- és fürdővíz, továbbá a mindennapos érintkezések (kézfogás, csókolózás stb.) sem jelentenek kockázatot.
A HIV jellemzője, hogy a szervezetbe kerülését követően az immunvédekezésben szerepet játszó sejteket évek alatt fokozatosan elpusztítva védtelenné teszi az érintettet az ártalmas baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal szemben. A fertőzést követően általában csak enyhe, influenzaszerű tünetek alakulnak ki. Ekkortól kezdődik a tünetmentes HIV-betegség állapota, mely 5-6 évig is eltarthat. A gyógyszeres kezelésben nem részesülők 40-50%-ánál fejlődik ki a tünetes HIV-betegség, melynek során a szervezet immunrendszere egyre gyengébbé válik (erre pl. a szájpenész, az övsömör megjelenése hívja fel a figyelmet). Kezeletlen esetben 8-10 év eltelte után jelenik meg az AIDS-stádium, daganatos megbetegedésekkel, súlyos fertőzésekkel stb.
A HIV-fertőzés diagnosztizálása
A HIV-fertőzés kimutatására szolgáló laboratóriumi diagnosztikának két lépcsője van: a szűrővizsgálatok és az igazoló vizsgálatok, mert a diagnózis végleges felállításához nem elég egy pozitív eredmény. A napjainkban alkalmazott tesztekkel a fertőzés már a 2. héten biztosan kimutatható.
Fül-orr-arc kapcsolat
2024. január 31.
A legtöbb felnőttkori fülbetegség a gyermekkori hurutos betegségek szövődményeiből alakul ki.
A banálisan induló, majd elhúzódóvá vált nátha arcüreggyulladást, az pedig középfülgyulladást idéz elő. Ez főképp a gyermekkor sajátja, de a fel nem ismert, ki nem kezelt középfülbetegségek egy életen át elkísérhetik az embert. Az orr a füllel és az alsó légutakkal szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban van. Az orrüregből nemcsak az arcüreg nyílása ered, hanem a fül belső járata is, amit fülkürtnek nevezünk.
Ez a csatorna nagyon fontos élettani funkciót lát el. Hibás működése esetén károsodik a hallás, és tartós gyulladás alakulhat ki a középfül területén.
Miért fontos már az „egyszerű” nátha kezelése?
Egyszerű nátha vagy allergiás orrdugulás miatt a termelődő váladék és a duzzanat eldugaszolja a fülkürtnyílást, így az egyensúlyt fenntartó, levegőt közvetítő mechanizmus zavart szenved. A gyakori pattogás jelzi, hogy hurutos a fülkürt. A fülkürtnek légnyomás-kiegyenlítő szerepe van: minden nyelő mozgásnál, ásításnál kinyílik, és levegőt juttat a középfülbe.
A tartós elzáródásnak az a következménye, hogy a középfül légtartalma csökken, majd megszűnik, a helyén folyadék képződik, amely kitölti az üregrendszert a fülben. Mivel a folyadékban kevésbé jól terjednek a hangok, halláscsökkenés alakul ki.
Ez a folyadék még nem okoz lázat és fájdalmat, ám ha a fülkürtön át – az orr felől – a sűrű sárgás orrváladék bejut a dobüregbe, azonnal kialakul a középfülgyulladás.
Ha a fülben gennyes váladék szaporodik fel, és magas lázat okoz, akkor azt le kell folyatni. Az orvos által végzett piciny metszés, „fülfelszúrás” éles, a szélei jól gyógyulnak. A fájdalom szinte a szúrás pillanatában megszűnik, hamarosan lemegy a láz is.
Az újszülöttekre és oltatlan csecsemőkre lehet különösen veszélyes a szamárköhögés
2024. január 29.
Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésének esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.Mit kell tudni a szamárköhögésről?
-A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. Tudni kell azonban, hogy újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, és esetükben a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).
Milyen szövődményeket okoz a szamárköhögés?
-A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és a bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő – ismerteti Prof. Dr. Mészner Zsófia.
A boldog partner a demencia megelőzésében is segít
2024. január 09.
Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban.
„Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője.
Ha például a pár egyik tagja abbahagyja a dohányzást, néhány hét vagy hónap múlva valószínűleg a másik is követni fogja – tette hozzá.
„Ha az Alzheimer-kór vagy az elbutulás felé mutató kockázati tényezőket nézzük, akkor azt találjuk, hogy sok tényező az egészséges életmóddal kapcsolatos: a normális testsúly fenntartása és a rendszeres mozgás jelentősen befolyásolja az esélyeket, de vannak pszichológiai faktorok is. Úgy tűnik, hogy aki optimista partnerrel él együtt, annak jobbak a mutatói ezeken a területeken” – magyarázta Chopik.
A Journal of Personality című szaklapban ismertetett vizsgálatban, amelynek társszerzői Jeewon Oh, az egyetem másoddiplomás hallgatója és Eric Kim, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának viselkedéstudományi kutatója, csaknem 4500 heteroszexuális párt követtek legfeljebb nyolc éven át egy nagyobb tanulmány keretében, mely az egészség és a nyugdíjas kor összefüggéseit elemezte.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...293031...261