Információk, érdekességek
Gyakran tüsszög? Ezek lehetnek a háttérben
2023. december 11.
Nátha, megfázás, légúti betegségek gyakori velejárója, de akár önmagában, egyéb tünet nélkül is jelentkezhet. Sok esetben pedig akár hetekig is húzódhat a bosszantó tüsszögés. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa összefoglalta, mi okozhatja és mit tehetünk ellene.
Főként reggel tüsszög?
Az első tisztázandó kérdés, ami már önmagában is sokat elárulhat a kiváltó okról. Ha valaki rendszeresen a reggeli órákban, ébredést követően tüsszög, akkor a háttérben akár poratka allergia is állhat. Ezek az apró, szabad szemmel nem látható élőlények ugyanis előszeretettel költöznek az ágyunkba – párnába, matracba – így egész éjjel belélegezve őket, nem csoda, ha éjjel vagy a reggeli órákban tüsszögésre ébredünk. Előfordulhat, hogy a kiváltó ok mégsem allergia, ilyenkor vazomotoros nátha is lehet a háttérben, a tüsszögés oka ez esetben a hideg levegő, vagyis a meleg ágyból a hűvösebb szobába kikelve tüsszögni kezdünk, de ez történik akkor is, ha a lakásból kilépve a hidegben tüsszögés roham tör ránk.
A lakásban jelentkeznek a tünetei?
Ha rendszeresen a lakásba lépve tör ránk a tüsszögés, akkor érdemes szétnézni, hogy mi lehet a környezetünkben, ami kiváltja. Olykor elég lehet csak az illatosítótól megválni, de előfordulhat, hogy túl száraz a levegő, ami irritálja a nyálkahártyát, ezáltal tüsszögést okoz. Megeshet az ellenkezője is, a magas páratartalom penészesedéshez vezethet, ami allergiás tüneteket okozhat. Penész nemcsak a vizes helyiségekben jelentkezhet, hanem a lakás bármely pontján, különösen az északi falakon, a sarkokban, a hőhidak mentén.
A máj – panaszok epeműtét után?
2023. december 09.
Emésztőszervi ambulanciánkon gyakran elhangzik: „Megműtötték az epémet, de a panaszaim változatlanok.” Máskor meg: „Évekig jól voltam, most meg kiújultak a panaszaim.” Hogy is van ez?
Ha egy betegnél jellegzetes, jobb oldali felhasi fájdalmak, görcsök jelentkeznek, és a hasi ultrahangvizsgálat is epeköve(ke)t igazol, az orvos diadalmasan kinyilvánítja: megtaláltuk a betegségét! A sebész elvégzi az amúgy pár napos bennfekvéssel járó hastükrözéses (laparoszkópiás) epeműtétet, és ezzel lezárják az ügyet. Pedig az esetek jelentős részében a műtét nem oldja meg a problémát. Továbbra is panaszok jelentkeznek, melyeket összefoglalóan „epeműtét utáni tünetegyüttesnek” (latinul le sem merem írni a nevét) neveznek.
Mi lehet ennek a hátterében?
Hogy ezt megértsük, induljunk ki az epehólyag feladatából: az epe tárolásáért és annak a bélbe való juttatásáért felel, ahol elvégzi az emésztési feladatait. Maga az epe a májban termelődik, és az ott lévő epeutakból egy vezetékrendszeren keresztül kerül az epehólyagba. Az epehólyag kiiktatható, ám az epeváladékra továbbra is feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Ha megváltozik az összetétele (anyagcserezavar, hízás, rossz táplálkozási szokások stb. miatt), úgy kövek keletkeznek, elsősorban az epehólyagban, de nemritkán az epeutakban is.
Sajnos az utóbbiak egy része nehezen diagnosztizálható ultrahang-, vagy más képalkotó vizsgálattal. Epeműtétet (az epehólyag eltávolítását) követően pedig az epeürülés közvetlenül az epevezetéken keresztül történik a nyombélbe, így az emésztés zavartalan marad.
Mi történik azonban, ha az eltávolított epehólyag nem „bűnös”? Hiszen a felnőtt lakosság mintegy 15%-ánál észlelhető epekövesség, ám ez sokáig panasz- és tünetmentes marad. A köves epehólyag begyulladhat, jelentős duzzanat, sőt átfúródás is kialakulhat. Máskor az epehólyagban lévő kövek okozta ürülési zavar és epehólyagnyaki nyomás, szűkület lehet a panaszok oka. Ezek azok az esetek, amikor egyértelműen szükség van epeműtétre. Ám az elnevezés megtévesztő, hiszen az epeelválasztás, illetve az epeutak megmaradnak, csupán a köves, gyulladt epehólyagot távolítják el.
Meglepő lehet a laikus beteg számára és fontos figyelmeztetés a kivizsgáló orvos részére az a tény, hogy legalább húsz olyan betegség, illetve betegségcsoport van, amely hasonló „epés” panaszt okozhat!
Változó kor, prosztatagondok
2023. december 08.
A prosztata vagy más néven dülmirigy – mely a húgyhólyag tövénél elhelyezkedő, rendes körülmények között mandulánál alig nagyobb mirigy – a változás korához közeledve, leginkább pedig azon túl, egyre több férfinek okoz problémát.
A férfiak harmincadik életévétől növekedni kezd a dülmirigy kötőszöveti része és később a mirigyes állomány is. Ennek a folyamatnak a következtében a férfiak többsége nem kerülheti el a jóindulatú prosztatamegnagyobbodást. A dolog amúgy ártalmatlan lenne, ha nem eredményezné a rajta keresztül vezető vizeletelvezető csatorna kóros eltorzulását. Emiatt a vizeletürítés különböző mértékű zavara jön létre: nehezített ürítés, a gyakori vizelési inger, éjszakai késztetések, túlcsepegés, vizeletelakadás, súlyosabb esetekben a húgyutak vagy akár a vese fertőzéses gyulladása, illetve a tünetek miatt kialakuló pszichés problémák és szexuális zavarok.
A dülmirigy jóindulatú elváltozásai – enyhébb esetekben – növényi készítményekkel (tökmag, csalángyökér, törpepálma), illetve gyógyszeresen is eredményesen kezelhetők. Érdemes tehát a férfiaknak – már enyhébb vizelési panaszok esetén is – urológiai vizsgálaton részt venniük, mert a szövődmények kezelése sokkal gyötrelmesebb folyamat, mintha időben orvoshoz fordultak volna!
De nem csupán a prosztata méretének változása jelenthet problémát. A felnőtt férfiak megközelítőleg fele élete során egyszer átesik prosztatagyulladáson, akár tudatosulnak a tünetek, akár nem.
A Parkinson-kór 13 korai jele
2023. december 07.
A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.
Íme, a Parkinson-kór jelei
A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeribetegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.
Mire érdemes tehát felfigyelni?
Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.
Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik.
A mozdulatok lelassulása
Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradykinesiáról beszélünk. Nem csak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.
Hajlott testtartás
Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.
Gyengülő egyensúlyérzék
A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.
Megváltozó arckifejezés
Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.
Zsibbad a kéz: csuklótáji alagút szindrómája lehet
2023. december 05.
Sajnos egyre gyakrabban találkozom rendelésemen a csukló alagút szindrómájával. Ennél a kórképnél a hüvelyk-, mutató- és középső ujj zsibbad, ráadásul súlyosabb esetben a megfogott tárgyak is kiesnek a kézből! Gyors kivizsgálás után, általában csak a műtét segít.
A carpal tunnel, vagyis csukló alagút szindróma, az ideg leszorítását jelenti a csukló területén. Ebben az alagútban a nervus medianus, magyarul középső ideg és még kilenc ín fut az alkarról a kézre. A tünetek akkor alakulnak ki, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen oknál fogva megemelkedik. Amikor ez már az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzés jelentkezhet a kézben és az ujjakban. Súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása is megfigyelhető.
Leggyakrabban az ideget körülvevő inak túlterhelése, gyulladása okoz nyomásemelkedést, de csonttörések, ficamok, és ízületi gyulladás is szűkíthetik a csatornát. Az idegvezetési sebesség vizsgálat grafikusan ábrázolja és megerősíti a diagnózist, valamint kizárja a más helyen (könyök, váll) létrejövő leszorítás lehetőségét. A röntgenvizsgálat a tünetek hátterében lévő csont és ízületi eltérések kizárásában segít.
Megszűnhet a panasz?
A panaszok spontán javulása ugyan ritka, de néha műtét nélkül is előfordul. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése szintén a csatornán belüli duzzanatot mérsékli. Súlyosabb vagy nem javuló esetekben sebészileg kell a csatornát felszabadítani.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...363738...267