


Információk, érdekességek
Itt az ősz, és máris lebetegedett?
2022. november 18.
Sokan érzik úgy, hogy a hűvösebb napokkal együtt megérkezett a náthaszezon is az életükbe. Ősztől nyárig szinte egyik betegség követi a másikat, ha van valamilyen fertőzés a közelükben, ők azt biztosan elkapják. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tehetünk ilyen esetben?
Fertőzésre való hajlam
Ha valaki a környezetében élőknél jelentősen gyakrabban kap el – sok esetben akár súlyosabb és nehezebben is kezelhető – fertőzést, arra rendszerint azt mondjuk, hogy gyenge az immunrendszere. Ilyen esetben a gyakori fertőzések mellett rendszerint az általános közérzete, egészségi állapota sem megfelelő, egyéb tünet, betegség is fennállhat az érintetteknél: például autoimmun rendellenességek, a szervezetben jelen lévő gyulladásra utaló magas CRP szint, vagy egyéb vérkép eltérések – például vérszegénység -, gyakori emésztési problémák – étvágytalanság, hasmenés, hasfájás, puffadás – csecsemők és gyermekek esetében a fejlődés elmaradása. A fertőzésre való fokozott hajlam hátterében tehát rendszerint megtalálható valamilyen egyéb ok is.
Mit tegyen, ha gyakori betegségektől szenved?
Mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, sok esetben már egy gyors vérvizsgálat is sokat elárulhat a kiváltó okokról. A tünetek függvényében egyéb vizsgálatokra is szükség lehet, ezek eredményét a kezelőorvos mindig a panaszainkkal összefüggésben értékeli.
„Az esetek kisebb részében áll immunbetegség a háttérben, ilyen irányban azonban érdemes szűrővizsgálatokat végeztetni. Ezeknek a betegségeknek némelyike olyan enyhe tüneteket okoz, hogy az érintettek évekig nem is ismerik fel, vagy épp a gyakori fertőzések irányítják csak rá a figyelmet.
Emellett fül-orr-gégész véleményének megkérése, olykor az orrmelléküregek megítélésére készült képalkotó vizsgálat (pl. CT vizsgálat) is segíthet egy esetleges hajlamosító anatómiai ok felismerésében.”
Nem biztos, hogy pánikbetegség – lehet Conn-szindróma is
2022. november 17.
Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába, dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint alapos vizsgálatokkal utána kell járni, nem Conn-szindróma áll-e a háttérben.
Nem csak a pánik okozhat erős szívdobogás érzést
A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg.
A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a pszichiátriai kezelésben bízna a beteg, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni.
– A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség – hangsúlyozza Vaskó doktor.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma diagnózisa. Az ilyen betegek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.
Milyen vizsgálatokkal igazolható a gyanú?
fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin szintet is fontos monitorozni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormon vizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt.
Ha gennyesedik az arcüreg vagy a középfül
2022. november 13.
„Hol genny van, azt le kell bocsátani.” Hippokratész eme bölcs mondása ma is érvényes, akkor is, ha az antibiotikumok segítségével a gyulladásos betegségek könnyebben kezelhetők. Ez a régi szabály különösen vonatkozik a középfül és arcüreg gennyesedésének gyógyítására.
A legtöbb felnőttkori fülbetegség a gyermekkori hurutos betegségek szövődményeiből alakul ki. A közönségesen induló, majd elhúzódóvá vált nátha arcüreggyulladást, az pedig középfülgyulladást idéz elő. Ez főképp a gyermekkor sajátja, de a fel nem ismert, ki nem kezelt középfülbetegségek egy életen át elkísérhetik az embert.
Az orr és a fül közös csatornarésze
Az orr a füllel és az alsó légutakkal szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban van. Az orrüregből nem csak az arcüreg nyílása ered, hanem a fül belső járata is, amit szaknyelven fülkürtnek nevezünk.
Ez a csatorna nagyon fontos élettani funkciót lát el. Hibás működése esetén károsodik a hallás, és tartós gyulladás alakulhat ki a középfül területén.
Amikor a váladék felgyülemlik
Egyszerű nátha vagy allergiás orrdugulás miatt a termelődő váladék és a duzzanat eldugaszolja a fülkürt nyílást, így az egyensúlyt fenntartó, levegőt közvetítő mechanizmus zavart szenved. A gyakori pattogás jelzi, hogy hurutos a fülkürt. A fülkürtnek légnyomás-kiegyenlítő szerepe van: minden nyelő mozgásnál, ásításnál kinyílik, és levegőt juttat a középfülbe.
A tartós elzáródásnak az a következménye, hogy a középfül légtartalma csökken, majd megszűnik, a helyében folyadék képződik, amely kitölti az üregrendszert a fülben. Mivel a folyadékban kevésbé jól terjednek a hangok, halláscsökkenés alakul ki.
Ez a folyadék még nem okoz lázat és fájdalmat, ám ha a fülkürtön át – az orr felől – a sűrű sárgás orrváladék bejut a dobüregbe, azonnal kialakul a középfülgyulladás.
Ha a fülben gennyes váladék szaporodik fel, és magas lázat okoz, akkor azt le kell folyatni. Az orvos által végzett piciny metszés, „fülfelszúrás” éles, a szélei jól gyógyulnak. A fájdalom szinte a szúrás pillanatában megszűnik, hamarosan lemegy a láz is.
Ne várjuk meg, amíg magától fakad ki a gennyes váladék, mert akkor elhúzódik a fádalom, nem szűnik a láz, a repesztett seb gyógyhajlama rossz (előfordulhat, hogy be sem gyógyul).
Ebből is adódnak a felnőttkorban csak műtéttel korrigálható középfül elváltozások.
Fülmelegítés
Magas láz esetén ne melegítsük a fület – ez csak a gyulladás kezdetén célszerű, amikor még csupán füldugulás, hasító fájdalom, hőemelkedés, sűrű orrváladékozás uralja a képet. Ilyenkor viszont sokat segíthet az eljárás az úgynevezett lobgát kialakulásában. A melegítés javítja a középfül szellőzését, csillapítja a nyirokcsomók duzzanatát, és enyhíti a fülfájdalmat.
Mellkasi fájdom a reflux vagy a szív miatt
2022. november 02.
A mellkasi fájdalom olyan jelzés, amelynek mindenképpen ki kell deríteni az okát, hiszen gyakran kezelést igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azt ismertette, melyek a szív eredetű és a reflux-ból következő mellkasi fájdalom jellegzetességei.
Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak
Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más olyan tünetek is kísérnek, mint például a hányinger, a légszomj, a gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni!
A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, az asztmától kezdve a bordaporc gyulladáson át a refluxig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.
Jelek, amelyek refluxra utalnak
A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, reflux-szal, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé.
A leggyakoribb tünetek:
– Gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér.
– A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel, és nyelési nehézségeket okozhat.
– Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is.
– Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat.
Jelek, amelyek szív- érrendszeri eredetre utalhatnak
Elsősorban fontos leszögezni, hogy a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű.
A fülzúgás meglepő oka
2022. október 31.
Ha első körben recept nélküli készítményekkel kezeljük náthás tüneteinket, fontos tudni, hogy ezeket sem szedhetjük tetszőleges dózisban. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a betegtájékoztatóban leírtaktól eltérően használva, a készítmények kellemetlen mellékhatásokat is okozhatnak.
Túl sokat és kevés folyadékkal szedünk
Mivel a bennük lévő hatóanyagok jól enyhítik a náthás tüneteket, fejfájást, rossz közérzetet, ezért sokan hajlamosak akár tea helyett is fogyasztani a forró italporokat. Az előírt napi mennyiségen és használati időn túl – akár egy hétig is, vagy amíg el nem fogy. Sokan arra sem ügyelnek, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a készítmények mellé.
Kellemetlen következmények
Az előírást figyelmen kívül hagyó gyógyszerszedés következményei erősödő fülzúgás, száj- és bőrszárazság, állandósult orrdugulás vagy ismétlődő orrvérzések lehetnek. Amikor aztán a beteg a felsorolt panaszok miatt orvoshoz fordul, a kikérdezése alapján kiderül, hogy nemrég átesett egy kisebb légúti betegségen, amit recept nélküli készítményekkel kúrált, így nála már nem is az alapbetegséget, hanem a nem megfelelően szedett recept nélküli készítmények szövődményeit kell kezelni.
Adjunk magunknak 3-4 napot a lábadozásra!
Senkit sem akarunk arra bíztatni, hogy az első náthás tünetek megjelenése után azonnal vizsgáltassa ki magát. Mindenképp érdemes első körben ágynyugalommal, bőséges folyadék fogyasztással, fej- és torokfájás esetén fájdalomcsillapító hatóanyagú készítmények szedésével megpróbálni javulást elérni. Az orrjáratok szellőzését is fenn kell tartani, mivel egy bedugult, náthás orr komolyabb szövődményeket (arcüreggyulladást, középfülgyulladást) is okozhat. A betegtájékoztatóban leírtak szerint használva, a nyálkahártya duzzanatát csökkentő, lohasztó orrcseppek tehát hasznosak ebben az időszakban.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Dr. Fülöp Györgyi azt tanácsolja, hogy ha a tüneteink ennek ellenére sem javulnak 3-4 napon belül, akkor ne hagyatkozzunk a továbbiakban csak a recept nélküli készítményekre, hanem mindenképp forduljunk orvoshoz, aki személyre szabott kezelést fog javasolni, amivel a szövődmények is elkerülhetők.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...495051...260