Információk, érdekességek

Cserepes ajkak nyáron – ekcéma tünet?

2022. augusztus 06.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A nyári erős napsütésben az ajkak érzékeny bőrét is megfelelően védjük a napsugarak ellen. Ha azonban ennek ellenére is száraznak, cserepesnek érezzük az ajkakat, az ajak dermatitisz jele is lehet, mellyel kapcsolatban dr. Schmidt Emese bőrgyógyász, klinikai onkológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Kiújuló panaszok esetén nem elég az otthoni kezelés

Az ajkak érzékeny bőrét a téli hideg, a szeles időjárás és a nyári hőség, az erős napsugárzás is kikezdheti. Az ajkakat ezért nagyon fontos az időjárás megpróbáltatásaitól is védeni, ajakápoló készítményekkel hidratálni. Nyáron a fényvédelemről se feledkezzünk meg, a bőr daganatos elváltozása ugyanis ezen a területen is kialakulhat! Ha azonban a gondos ápolás ellenére az ajkak rendszeresen kiszáradnak, cserepesek, a szájszél bereped, arra is gondolni kell, hogy komolyabb kezelést igénylő bőrprobléma áll a háttérben – hívja fel a figyelmet dr. Schmidt Emese.  

Érzékeny bőrűeknél gyakoribb

Főként atópiás, vagyis allergiára hajlamos, érzékeny bőrű személyeknél fordul elő az ajak környékén is bőrirritáció. Gyakori, hogy nemcsak az ajkak, hanem az ajak körüli területen is jelentkezik irritáció. A bőr kipirosodhat, hámló, száraz, viszkető és gyulladt lehet, fájdalmasan húzódik. 

A kiváltó okot kell megkeresni

Az ajak dermatitiszt az ajkak harapdálása, a hormonszint változása, cigarettafüst, stressz, fokozott verejtékezés is okozhatja, gombás vagy bakteriális fertőzés is kiválthatja, de allergiás eredetre is gondolni kell. Nyáron a bőrre tapadó pollenek miatt is jelentkezhetnek a panaszok, de akár a kozmetikumok, fogkrémek, fogpótlások vagy fogszabályozó valamely összetevőjével szembeni érzékenység is kiválthatja.


A gyermekkori hipertóniáról

2022. augusztus 01.

Kevesen tudják, hogy gyermekkorban is előfordulhat a hipertónia, sőt ez egyre gyakoribbá váló kór…

Fotó: gettyimages.comAlig akad közöttünk olyan, akinek valamely hozzátartozója ne szenvedne hipertóniában. Kevesen tudják azonban, hogy gyermekkorban is előfordul, sőt egyre gyakoribbá váló kór. Mivel felnőttkorban a magas vérnyomás felelős a legtöbb vezető halálok – mint például az infarktus, az agyvérzés – kialakulásáért, a hipertónia elleni küzdelmet már idejekorán, a gyermekkorban el kell kezdeni.

Orvosilag élesen szétválasztanak két hipertónia-típust: az egyik, amelyben egyértelműen kimutatható egy meghatározható magas vérnyomást okozó betegség, a másikban pedig a hipertónia hátterében nem találunk kimutatható okot.

Az előbbit másodlagos, az utóbbit elsődleges, esszenciális magas vérnyomásnak nevezzük.

A megelőzés fontossága

A megelőzés mindig hatásosabb (és olcsóbb is), mint a gyógyítás. Ezért a magas vérnyomás megoldásában inkább az egészséges életmódra, mint a gyógyszeres kezelésre kell hagyatkoznunk. Mint említettük, az egészséges életmódnak része a megfelelő táplálkozás, a kalóriában pont megfelelő, valamint telített zsírsavakban, koleszterinben és sóban szegény étrend.

Emellett fontos a káros szenvedélyektől való tartózkodás (dohányzás!) és a sok mozgás. A már kialakult magas vérnyomás kezelésében is ezek az életmódbeli változtatások az első választandó gyógymódok: pusztán a fogyással, a nikotin mellőzésével és sportolással is jelentősen csökkenteni tudjuk a vérnyomást!

Magas vérnyomás gyermekkorban

A magas vérnyomás létrejöttéért számtalan tényező felelős. A végső közös élettani okok közt azonban mindig fellelhető a keringő vér “sebessége” és az erek “ellenállása” között finom, precízen szabályozott egyensúly felborulása. A vér sebessége, vagyis az egységnyi idő alatt a szíven átáramló vértérfogat megnőhet például stressz vagy túlzott folyadékbevitel hatására, ám a hipertónia leggyakoribb okát magukban a véredényekben, azok megnövekedett ellenállásában, tehát az erek szűkületében, merevségében kell keresni: ide vezet többek közt a tartós dohányzás és a túl zsíros étrend is.

Gyermekkorban – ellentétben a felnőttkorival – a másodlagos magas vérnyomás a gyakoribb. Tízéves kor alatt leggyakrabban, kb. 80%-ban vesebetegségek okozzák. Talán meglepő ez a magas szám, pedig igaz. Ráadásul ezen vesebetegségek jó része húgyúti fertőzés következménye, amelyet pedig mindannyian banális, veszélytelen betegségnek tartunk!

A húgyúti gyulladások gyakorisága sokkal magasabb, mint azt gondolnánk. Egy brit felmérés szerint a sürgősségi ambulancián megjelenő lázas gyermekek 7,5%-ában találták ezt a kórokot. A hólyaghurutot többnyire baktériumok okozzák, ezért van ellenük megfelelő gyógyszer – már amennyiben időben észrevesszük. Akkor van igazán baj, ha a fertőzés felfelé továbbterjed a vesékre is. A kezeletlen vesemedence-gyulladás ugyanis csaknem mindig maradandó károsodással jár: vesehegesedéssel – és a következményes magas vérnyomással.

A húgyúti fertőzésnek lehetnek egyértelmű tünetei – gyakori és fájdalmas vizelés, hasi fájdalom, szúrós szagú vizelet, ágybavizelés -, de előfordulhat tünetmentesen is, esetleg lázzal. Ezért fontos, hogy olyan lázas gyermeknél, akinél nem találjuk meg a láz nyilvánvaló okát, vizeletvizsgálatot végezzünk. Szerencsére a felismert és időben kezelt húgyúti fertőzés gyorsan és maradandó károsodás nélkül gyógyul. Másodlagos magas vérnyomást egyébként okoznak más, ritkább vesebetegségek, de különböző érrendszeri, hormonális, idegrendszeri betegségek is a kiváltó okok között szerepelnek.

Az elsődleges, esszenciális hipertónia sokkal nehezebben megfogható, ezért jóval nehezebben kezelhető betegség. Serdülőkorban már fordul a helyzet, ez a gyakoribb. Mivel a gyermekgyógyászatban ebben a korban fordul elő a több magas vérnyomásos beteg, ezért nem győzzük eléggé hangsúlyozni a probléma fontosságát.

Az elsődleges magas vérnyomásnak valószínűleg nem egy konkrét, meghatározott oka van, több tényező együttesen felelős a felléptéért. Ezeket a tényezőket az unalomig ismert “egészségtelen életmód” gyűjtőfogalom alatt találjuk meg. Unalomig ismert, de azért nem árt odafigyelnünk: ezen tényezők figyelembevételével gyermekünk életminőségét, egész életútját, életmódját meghatározhatjuk.


P3 lett a rákszűrésem eredménye! Rákos vagyok?

2022. július 31.

Fotó: gettyimages.com

Az évenkénti méhnyakrák szűrése minden nő esetén igen nagy jelentőséggel bír, hiszen a korai stádiumban végzett kezelés a kulcs a teljes gyógyuláshoz.

Ehhez viszont rendszeres ellenőrzés javasolt, hogy mihamarabb fény derülhessen az esetleges problémákra. Azonban sokaknál nagy kérdőjeleket jelent, ha P3 eredmény áll a papírjukon. Hogy ez pontosan mit is jelent, és hogy van-e ok aggodalomra, arról dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászai Központ nőgyógyászati onkológusa beszélt.

Papanikolau-skála

A méhnyakrák szűrés eredményének értékeléséhez többek között, még ma is a P-skálát használják, melynek 5 szintjét különböztetik meg. Ez alapján a P1/P2 eredmény egészséges esetben kapható, míg a P4/P5 már rákos elváltozásokra utal.

A kettő közt létezik a P3-as eredmény, melyről sokan nincsenek teljesen tisztában, pontosan mit is jelent, egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást. (Éppen a P3-as eredmény teszi alkalmatlanná ezt a régi osztályozást)! Hogy pontosan milyen terápiás módszert is kell alkalmazni, az a pontos eredménytől függ, ugyanis érdemes tudni, hogy a pontos diagnózishoz Bethesda-osztályozásra van szükség, mellyel sokkal pontosabb információt kapunk.

Aggódjak, ha P3 lett az eredmény?

Sokan kétségbe esnek, amint megtudják, hogy P3-as lett a rákszűrés eredménye. De vajon mennyire kell megijedni ilyen érték láttán?

Először is fontos tisztázni, hogy a P3-as citológiai eredmény nem feltétlen jelent egyet azzal, hogy valakinek rákos elváltozása van, vagy az azt megelőző állapotban van az illető- azonban pusztán ez alapján ez nem is zárható ki!


Obszesszív-kompulzív zavar: egy különös kényszerbetegség (1. rész)

2022. július 28.

Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) a pszichiátriai rendellenességek közé tartozik, mely kontrollálatlan, tolakodó, ismétlődő kényszergondolatokból és az azok nyomán megjelenő kényszercselekvésekből áll. Amikor ezek a sokszor abszurd gondolatok, késztetések és cselekedetek mindent elárasztó szenvedéllyé válnak, miközben félelmet, szorongást vonnak maguk után, nagyobb figyelmet,  majd kezelést igényelnek.

Nem tehetünk róla, hogy naponta tízszer, tizenötször vagy még többször is kezet kell mosnunk? Úgy érezzük, hogy kénytelenek vagyunk ötször megnézni, hogy elmenetelkor bezártuk-e a bejárati ajtót, vagy elalvás előtt kulcsra zártuk-e? Esetleg sokszorosan meggyőződünk róla, hogy a lakásból való távozáskor kihúztuk-e a vasalót? Addig nem csinálhatunk mást, míg naponta többször sorba nem raktuk a cipőinket? És ha valaki szerencsétlenségére meghiúsítja ezen szokásainkat, az a lehető legnagyobb mértékben bosszant minket.

Amellett olyannyira megszállottjai vagyunk ezen cselekvéseknek, hogy úgy érezzük, már-már “belebetegszünk”? Ha mindezen tünetek közül néhányat észlelünk magunkon, könnyen megtörténhet, hogy obszesszívkompulzív zavarban (OCD), egy mentális kényszerbetegségben szenvedünk, melynek kialakulása számos pszichológiai és környezeti tényezőhöz kapcsolódik.

Irányíthatatlan megszállottság, nem szűnő rögeszmék

Az obszesszív-kompulzív zavarnak (OCD), ennek a rögeszmés-kényszeres betegségnek számos, jellegzetes formája van a gondolatok és a cselekvés vonatkozásában egyaránt. Ez utóbbi szinten ilyen lehet az ellenőrzési kényszer (magunk és mások ellenőrzése, félelem a becsapástól), a tisztasági kényszer (ami pl. az állandó takarításban, kézmosásban, tárgyak tisztogatásában stb. nyilvánul meg), de a folyamatos rendrakás, bizonyos dolgok indokolatlan megszámlálásának kényszere vagy az irányíthatatlan felhalmozás (a felesleges tárgyaktól való megszabadulás nehézsége) és a tárolás késztetése is ide tartozhat. 

Ami pedig az obszesszív (kényszeres) gondolatokat illeti: azok lehetnek olyan kényszerképzetek, mint hogy a beteg indokolatlanul fél az általa vélhetőnek minősülő fenyegetésektől, de előfordul, hogy attól is tart, hogy valamilyen fájdalmat okoz, árt a hozzá közel állóknak, illetve, hogy bármilyen erkölcstelen dolgot követ el. De pl. az állandó töprengési, rágódási késztetések (a megoldás lehetősége nélkül), a beteg személyiségétől távol álló szexuális, vallási vagy babonákkal összefüggő, ismétlődő kényszergondolatok szintén gyakran megjelennek az ilyen kórban szenvedőknél.

Az tény, hogy időnként mindannyiunkat elárasztanak bizonyos gondolatok: pl. hogy szeretteinket megbántjuk, vagy félünk egy esetleges rossz/tragikus eseménytől, pl. eleséstől vagy autóbalesettől, mely bekövetkezhet, ha úgy véljük, túl sokat gondolkodunk rajta… Egy átlagember azonban tudja, hogyan hagyhatja figyelmen kívül ezeket a gondolatokat. Az OCD kényszerbetegségben szenvedő személy számára azonban ezek megszállottsággá válnak, és kényszeres cselekvést vonnak maguk után.

Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy ezek a gondolatok/cselekedetek a betegek számára is ésszerűtlenek, riasztóak (a páciens ennek tudatában is van), de nem tud ellene tenni. Így irányíthatatlan megszállottságot eredményeznek, melyektől nem lehet eltávolodni, és általában szorongással, gyakran depresszióval járnak együtt.


MODY diabétesz: főként fiatalkorban jelentkezik!

2022. július 24.

Fotó: 123rf.comA MODY a monogénes diabétesz egyik formája számos alcsoporttal rendelkezik a genetikai károsodástól függően. Többsége 25 év előtt jelentkezik. Azért fontos, hogy kiderüljön ez a fajta betegség, mert akkor kialakítható az egyénre szabott terápia. Erről beszélgettünk dr. Bibok Györggyel, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusával.

Magyarországon 10-15 ezer ember cukorbetegségét monogénes diabétesz okozhatja, amelynek hátterében az örökítőanyag legkisebb egységének, a génnek (ilyen gén lehet: Glucokinase, IPF1, Neuro D1) az eltérései találhatóak.

A monogénes diabétesz leggyakoribb formái a MODY diabétesz, jelenleg egy tucat ilyen cukorbetegséget ismerünk: többsége fiatalkorban jelentkezik, általában már 25 év előtt, gyakori a családi halmozódás, a túlsúly hiánya és az inzulinkezelés hiánya, vagy a jól kimutatható inzulintermelés figyelhető meg a betegnél – avat be a részletekbe dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusa. Van olyan betegség, amelynek nem ismert az okozó génje, ezért MODY X-nek nevezik.

A kezelés speciális, egyénre szabott, a genetika vizsgálatot, vérvételt követően a szakorvos a leghatékonyabb gyógyszeres terápiát javasolja a betegnek. Fontos a családi halmozódás esetén a gyermekek szűrése is!

Kérdések és válaszok a MODY körül

Előfordulhat gyermekeknél is?

A család több generációját érintheti ez a fajta diabétesz, előfordulhat, hogy 2-3 generációban is megfigyelhető. Amennyiben egy bizonyos mutációt tartalmazó gént a szülő továbbítja valamelyik gyermekének, akkor a MODY minden bizonnyal kialakul nála is.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...545556...260