Információk, érdekességek

Magas a vérnyomása, szorong, ingerlékeny és sokat fáj a feje? Feokromocitóma is okozhatja!

2022. május 06.

Magasvérnyomás, stressz, szívdobogásérzés- ezeket a tüneteket mindenki megtapasztalja élete során, ám van, hogy egy ritka endokrin daganat, a mellékveséből kiinduló feokromocitóma (phaeochromocytoma) váltja ki. Prof. Dr. Goth Miklóst, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát, MTA doktorát kérdeztük a betegségről, tüneteiről és kezeléséről.

Ritka daganat a mellékvesében

A feokromocitóma (phaeochromocytoma) egy ritka, az esetek 90 %-ában jóindulatú, mintegy 10%-ban rosszindulatú daganat a mellékvesében. Itt termelődik a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen adrenalin, noradrenalin, dopamin (katekolaminok). Ezek kórosan fokozott mennyisége az alábbikában részletezett tüneteket okozzák.

Legtöbbször a pheochromocytoma csak az egyik mellékvesében alakul ki, a ritkán előforduló kétoldali előfordulás örökletes zavar gyanúját veti fel (ez esetben genetikai vizsgálat szükséges). Leggyakrabban a 20 és 50 év közötti embereknél fordul elő (ám bármely életkorban felléphet).

“Ezek a mellékvese által termelt hormonok segítenek kiegyensúlyozni a pulzusszámot, a vérnyomást és a stresszválaszt (beleértve a “harcolj vagy menekülj” választ is). Ha ezeknek a hormonoknak a szintje túl magas, a test krónikusan, az egészséges emberhez viszonyítva sokkal gyakrabban magas stresszre emlékeztető állapotba kerül.

Tünetek és panaszok

A tünetek a tumor növekedésével egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

Ha a rohamokban jelentkező magas vérnyomás elsápadással és izzadással jár, a kórisme csaknem bizonyosan megállapítható.

---

Stresszkezelés természetesen

2022. május 03.

A krónikus stressz számos olyan mechanizmushoz vezet szervezetünkben, amely többek közt súlygyarapodást eredményez, és nassolásra, gyakoribb evésre késztet. Ha stresszes az életünk, érzékenyebbé, sebezhetőbbé válunk a negatív történésekkel szemben, erősebben hatnak ránk a mindennapok problémái. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azokat felnagyítani, és evéssel kompenzálni. De vannak stresszoldó élelmiszerek, növények melyek speciális értékeik miatt egészségesek, és nem is hízunk tőlük

A mindennapi stressz enyhítésére gyakran kedvenc ételeinkhez fordulunk, „vigaszképpen”, olykor felidézve. kellemes  gasztronómiai élményeket, gyermekkorunk finom falatjai, születésnapi tortái ízét…. Ezek gyakran zsíros és cukros ételek, amelyek aktiválják az agyi jutalmazási kört és a nyugtató ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) kiválasztását.

Problémát jelent viszont, hogy nyugtató hatásuk nem tartós, a stressz azután bűntudattal párosulva tér vissza, és ha túl sokat eszünk belőlük, az tovább ronthatja a helyzetet. Tudnunk kell azonban, hogy vannak nyugtató tulajdonságokkal rendelkező ételmiszerek, növények a stressz csillapítására, melyek laktató összetevőikkel hatnak a (cukor)éhség ellen. Kiemeltünk közülük a jelentősebbeket.

Banán, a B6 vitamin forrása

A banán gazdag káliumban, amely segíti a magas vérnyomás elleni küzdelmet, de B6 vitaminban is bővelkedik. Ez utóbbi támogatja a magnézium asszimilációját és nélkülözhetetlen bizonyos neurotranszmitterek, köztük a dopamin, a megerősítés, motiváció és a szerotonin, a jó közérzet hormonjai szintéziséhez. Részt vesz az energia-anyagcserében is, és segít csökkenteni a fáradtságot.

További B6 vitaminforrások: méhpempő, búzakorpa, pisztácia, mogyoró, napraforgómag, máj, lazac, tonhal, makréla, pulyka, csirke, lencse…

A magnéziumban gazdag kakaó

A magas (legalább 80%-os) kakaótartalmú csokoládé magnéziumot, stresszoldó ásványi anyagot tartalmaz, amely hozzájárul az idegimpulzusok továbbításához, az izomlazításhoz, és a triptofán metabolizmusához, amely a szerotonin prekurzora (előanyaga), egy neurotranszmitter, amely szabályozza a hangulatot, és csillapítja a szorongást. A csokoládé magas kalóriatartalma miatt fogyasztását napi 2 kockára tanácsos korlátozni.

További magnéziumforrások: tökmag, szezámmag, lenmag, mandula, hajdina, quinoa, bab, zab, csicseriborsó, árpa, tofu, barna rizs, ásványvíz…

Lencse, az alacsony glikémiás indexű szénhidrát

A stabil hangulathoz stabil vércukorszintre van szükség. A hüvelyesek, köztük a lencse, alacsony glikémiás indexű szénhidrátforrások, amelyek fokozatosan jutnak be a vérbe, és hosszan tartó jóllakottság érzést eredményeznek. (GI- glikémiás index az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége.) A szénhidrátok nélkülözhetetlenek a neuronok működéséhez, segítik a triptofán bejutását az agyba, ahol a szerotonin szintézis támogatója. 

Az alacsony GI-vel rendelkező szénhidrátok egyéb forrásai: sárgaborsó, fehérbab, vörösbab, csicseriborsó, szemes bab, barna rizs, hajdina, árpa, quinoa, rozs…

---

Ezet érdemes tudni a skizofréniáról

2022. május 01.

A szkizofrénia összetett és gyakran nehezen megérthető pszichiátriai kórkép mind a betegek, mind családtagjaik, mind a kezelő személyzet számára. A pszichózis igen gyakori a kórképben, ami egy állapot, ilyenkor dominálnak a pszichiátriai tünetek, mint a hallucináció, téveszme. A szkizofrén beteg gyógyszeres kezelése és pszichoterápiája elengedhetetlen a hétköznapi élet fenntartásának érdekében.

A mindennapi életben a „szkizofrén” szót gyakran használják, az „ellentmondásos” kifejezés szinonimájaként, például „szkizofrén helyzet”, „szkizofrén külpolitika”. Amikor a szó használatával a betegségre utalnak, a szkizofrénia kifejezés alatt általában a pszichózissal (hallucinációkkal vagy téveszmékkel járó állapot) járó kórképeket, vagy még inkább bármely súlyos pszichiátriai betegséget értik. Valójában azonban a szkizofrénia változó súlyosságú állapotokkal járó kórkép.

Orvosi kifejezésként használva a szkizofrénia olyan kórképet jelöl, mely a szociális funkcióképesség, az önellátási készségek, valamint a valós és nem valós dolgok megkülönböztetésére szolgáló képesség zavarával jár. Kutatások során bizonyították, hogy a szkizofrénia biológiai alapokkal rendelkezik, melynek hátterében az agyi ingerületátvivő anyagok egyensúlyának zavara áll.

Tévhit a szkizofréniával kapcsolatban

• A szkizofréniával élők „kettős személyiséggel” rendelkeznek.
• A szkizofrének erőszakosak.
• A szkizofrénia kialakulásának oka a család.
• A szkizofrénia kialakulásáért a drogok és az alkohol a felelősek

Mi lehet a skizofrénia oka?

A kórkép általában késői kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki, leggyakrabban 16 és 30 éves kor között. Elmondható, hogy általában a nőknél később kezdődik a betegség. A szkizofrénia legkorábbi tünetei a depresszió mellett, a gondolkodás zavara. Ezen tünetek után pszichotikus tünetek lépnek fel, mely esetében a kórházi kezelés elkerülhetetlen. A betegség kifejlődése hónapoktól akár évekig is tarthat.

• Biológiai háttér

A szkizofrénia kialakulásáról alkotott elméletek az egyes agyi területek közötti összetett kapcsolatok szerepét hangsúlyozzák. A betegség kialakulásának legfontosabb elmélete az úgynevezett dopamin-hipotézis. Ezen elv szerint, a gondolatokat és érzéseket szabályozó ingerületátvivő anyag mennyiségének és eloszlásának zavara áll a kórkép mögött.

• Genetikai és környezeti tényezők

A szkizofrénia kialakulásának genetika hátterét támasztja alá, hogy amennyiben a kórkép a családban a közvetlen rokonok között előfordul, úgy kialakulásának esélye nagyobb, mint a népesség körében megfigyelhető 1%-os előfordulási arány. A szkizofrénia kialakulásában és lefolyásában fontos tényezőket (biológiai sérülékenység, stressz, stresszel való megbirkózás képesség, szociális támogatás) az úgynevezett stressz-sérülékenységi modellben lehet összefoglalni. A modell alapján látható, hogy a szkizofrénia lefolyását gyógyszerszedéssel, az alkohol- és drogfogyasztás kerülésével, a stressz csökkenésével, a stressz legyűrésével való képesség javításával és a társas támogatás növelésével lehet javítani.

---

Cserepes ajkak ekcéma miatt?

2022. április 28.

Nem csak a tavaszi szeles időjárás miatt érezhetjük száraznak, repedezettnek az ajkainkat. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus elmondta, miről ismerhető fel és hogyan kezelhető az ekcémás cheilitis vagy ajak dermatitisz nevű betegség.

Rossz szokások és allergia is okozhatja

Teljesen normális, ha időnként az ajkak bőre kirepedezik, kiszárad, a szájszél is berepedezhet. A téli hideg és a tavaszi szél mellett a nyári erős napsütés is próbára teszi a bőrt ezen az érzékeny területen, ám gondos ápolással – megfelelő hidratálással, ajakápoló készítményekkel – ezt meg tudjuk előzni, ha pedig már kialakult, akkor kezelni. Előfordulhat, hogy a bőrprobléma tartósan megmarad, vagy rendszeresen kiújul.

„Az érzékeny, atópiás bőrű egyéneknél az ajkakon és az ajkak körül is jelentkezhet bőrirritáció. Ilyen esetben a panaszok elhúzódóak és sok esetben jóval látványosabbak is. Nemcsak az ajkak bőre, hanem körülötte az arc is kipirosodik, az ajkak körül – kívül és belül is akár – hámló, kiszáradt, gyulladt, viszkető bőr látható.”

A fájdalmasan húzódó száraz bőrt okozhatja:

– az ajkak harapdálása,
– az ajakápoló, rúzs, fogászati anyagok, fogkrémek, fogpótlások, fogszabályzó valamely összetevőjével szembeni érzékenység,
– bizonyos élelmiszerek fogyasztása,
– cigarettafüst,
– pollenek,
– hormonszint változása,
– stressz,
– fokozott verejtékezés,
– gombás, vagy bakteriális eredetű fertőzés.

---

Tévhitek az ízületi porckopásról

2022. április 23.

Térd, csípő, gerinc, ujjak… A ízületi porckopás (artrózis) gyakori reumás betegség, és testünk bármely ízületét érintheti. A vele járó fájdalom sokaknak jelentős hátrányt jelent a mindennapokban, és a betegség mozgáskorlátozottságot is okozhat. Egyúttal számos tévhit kering róla, melyek közül néhányat igyekszünk tisztázni.

Az artrózis olyan fajta betegség, amely végül az ízületi porcok pusztulásához és csontkinövések (osteophyták) kialakulásához vezet. Gyakran erős fájdalommal jár, és akár az ízületi mobilitás elvesztését is okozhatja.

A betegséget elősegítő, fő tényezők, köztük a túlsúly, az idősödés, az örökletesség, különböző anyagcsere-rendellenességek (cukorbetegség, elhízás), sporttraumák (pl. rosszul kezelt ficam) játszanak szerepet a kialakulásában. Az artrózis hatékonyan kezelhető, de nem gyógyítható, mivel az ízületi elváltozások visszafordíthatatlanok. Célzott kezelésekről folynak kutatások, melyek reménykeltők a betegség progressziójának megállítása terén.

5 gyakori tévhit és magyarázat az artrózisról:

1. Az idősek betegsége 

Noha a 45 év alattiak körében jóvak ritkább, ez a krónikus betegség nincs csak a korhoz kötve, még akkor sem, ha az idősödés az egyik legnagyobb kockázati tényezője. De pl. az intenzív sporttevékenység elősegítheti a térdízületi porckopás  (gonartrózis) korai életkorban történő megjelenését. Így a betegség előfordulhat akár egy fiatal élsportolónál is (rendszerint 30 év fölött).

Amellett a változókorban lévő nők gyakrabban érintettek, mivel a női nemi hormonok (ösztrogének) addig az életszakaszig védő szerepet töltenek be az ízületekre nézve. Összességében elmondható, hogy az artrózis olyan betegség, amely fiatal korunkban kezdődik, és általában ötven éves korunk után jelentkeznek a tünetei. 

2. Teljes mértékben örökletes probléma

Nem olyan egyértelműen örökletes genetikai eredetű betegség, mint pl. a hemofilia (vérzékenység) vagy a cisztás fibrózis (mucoviscidosis). De minden bizonnyal nagyobb a kockázata az artrózisnak, ha a családi halmozódással állunk szemben, különösen a kézartrózis esetében. Ugyanakkor a környezet is nagyon fontos szerepet játszik a kialakulásában, és minden szempontot figyelembe véve, az artrózis elsősorban összetett és többtényezős patológia.

3. Semmit nem tehetünk az ízületi kopás által okozott fájdalom ellen

Az orvosok olyan fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő kezelésekkel rendelhetnek el, amelyek hatékonyan enyhítik a fájdalmat, ami az artrózis fő és a fizikai állapotot jelentősen befolyásoló, legyengítő tünete. A kezelés a fájdalom intenzitásától, a beteg gyógyszer-toleranciájától, általános egészségi állapotától és társbetegségeitől függően változik. A közhiedelemmel ellentétben az enyhe fájdalom nem jelenti azt, hogy az elváltozások nem jelentősek – ami fordítva is igaz.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...596061...261