Információk, érdekességek
Mi okozhat halláscsökkenést?
2022. január 20.
Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós… Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.
Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.
Gyulladás, elzáródás a külső fülben
Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.
Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.
Elváltozások a középfülben
A vírusok, vagy baktériumok által okozott heveny középfülgyulladás általában nagy fájdalommal jár, főleg ez viszi orvoshoz a beteget, nem is elsősorban a gyulladás miatt kialakult hallásromlás. Gyógyszeres kezeléssel azonban mindkét tünet megszüntethető. Bonyolultabb a helyzet, ha a gyulladás következtében a dobhártya perforálódik A dobhártya átszakadása nem csak gyulladás következtében alakulhat ki – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi. „Idegentest, vagy erős nyomásváltozás (repülőn), a fület ért ütés vagy hangos durranás kapcsán is kilyukadhat a dobhártya. Jó hír, hogy az esetek többségében magától begyógyul, ha mégsem, akkor műtéti úton helyreállítható a folytonossága, így a dobhártya perforáció miatti hallásvesztés is korrigálható.”
Ép dobhártya mellett is kialakulhat halláscsökkenés, ha a középfülben elhelyezkedő hallócsontocskák sérülnek, elpusztulnak, mozgathatóságuk csökken. Otosclerosis esetén pl. a kengyel talpa becsontosodik a csiga bejáratába, a halláscsökkenés mellett gyakran jár fülzúgással is. Ez esetben is a műtét jelentheti a megoldást.
Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen
2022. január 17.
A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.
Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.
- Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
- Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
- Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.
A külső hőmérséklet befolyásoló lehet, de ez ne általános
Tény, hogy a külső hőmérséklet befolyásolhatja a vérnyomás alakulását. Általában a meleg tágítja az ereket, így a vérnyomás csökkenhet. A hideg inkább az érösszehúzódást váltja ki, emiatt a vérnyomás emelkedhet. Azonban ez nem általános. Van beteg, aki nyáron kevesebb vérnyomáscsökkentőre szorul, mint télen, de ez nem mindenkinél van így.
Akinél ez a jelenség létezik, semmi mást nem kell tenni, mint szakorvoshoz fordulni, és a vérnyomás ellenőrzése mellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját a kívánalomnak megfelelően kell módosítani. Hangsúlyozni kell, hogy a hipertónia nem minden esetben jár tünetekkel, ezért érdemes rendszeresen megmérni, hogy kiderüljön a probléma!
Mandulakő is okozhat rossz szájszagot
2022. január 17.
Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.
Torokmandula – az immunrendszer védőbástyája
A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.
Így keletkeznek a mandulakövek
A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.
Mikor kell gyanakodnunk?
A mandulakövek eltérő nagyságúak és elhelyezkedésűek lehetnek. Bizonyos esetben csak a röntgen, vagy CT vizsgálat segíthet kimutatni a jelenlétüket, melyre az alábbi tünetek utalhatnak:
- rossz lehelet,
- torokfájás,
- néhány esetben a kövek szabad szemmel is jól láthatóan megjelennek a mandulákon, fehér folt formájában,
- a kő elhelyezkedésétől és nagyságától függően okozhat akár nyelési nehézséget, fájdalmat is,
- duzzadt, megnagyobbodott mandula, esetleg fülbe sugárzó fájdalom is jelentkezhet.
Visszértágulat – nem csak ronda, de veszélyes is!
2022. január 09.
Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg. Dr. Szabó Attila érsebész szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, a mögötte levő, sokszor szabad szemmel nem látható kitágult érszakasz tovább tágulhat, hajlamos a gyulladásra és akár trombózis, visszeres vérzés, lábszárfekély is kialakulhat egy egyszerűnek tűnő „szépséghibából”.
Télen több réteg ruhát veszünk magunkra, nadrágok, harisnyák takarják el testünk szépséghibáit, tavasszal azonban mi magunk is újjászületünk és többet mutatunk meg magunkból. Sokan azonban éppen ebben az időszakban kezdik el rosszul érezni magukat, hiszen végtagjaikon megjelent elszíneződött, megdagadt ereket, a seprűvénákat már nem tudják tovább takargatni. Az egészen kicsi, a bőrben normálisan is meglévő kapillárisok kitágulnak és láthatóvá válnak: ezek az úgynevezett pókhálóvénák, seprűvénák.
Nem szabad félvállról venni!
„Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, hiszen több tényező is befolyásolhatja a seprűvénák kialakulását – fogalmazott Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A mozgásszegény életmód, várandósság, fogamzásgátló szedése, testsúlygyarapodás és öröklött hajlam is okozhatja. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb figyelmet a seprűvénáknak, pedig ez komplex érsebészeti kezelést igényel, hiszen idővel súlyosabb érsebészeti problémákat is okozhatnak”.
Többféle orvosi beavatkozás is létezik a seprűvéna kezelésére
A házi gyógymódokhoz, vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A technika fejlődésének köszönhetően ma már olyan modern visszérműtétek is léteznek, amelyek fájdalommentesek és nem tart hetekig a gyógyulási időszak. A seprűvénák kezelésére háromféle módszert szoktak alkalmazni – intézménytől, technikai felszereltségtől, emberi erőforrástól függ, orvos és páciens melyiket választja.
Basedow-kór is állhat a pajzsmirigy túlműködés hátterében
2021. december 19.
A pajzsmirigy problémáknak több típusa is létezik, ilyen például a főként fiatalabb nőket sújtó Basedow-kór. Hogy milyen tünetek állnak a betegség mögött, és hogy milyen veszélyei vannak, arról. dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.
Autoimmun betegség, ami a nőkre a legveszélyesebb
A Basedow-kór pajzsmirigy túlműködéssel járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti. Ekkor a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik, amit a TSH receptora ellen termelt antitestek váltanak ki. Kiváltó oka egyelőre nem ismert, ám a családi halmozódás valószínűsíthető, így megelőzni a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet. Ugyanakkor a dohányzás és a stressz fokozza a problémát, így ezeket érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór.
Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár- ez utóbbi akár szemmel látható méreteket is ölthet. További tüneteit tekintve a pajzsmirigy túlműködésre jellemző panaszokat mutatja, melyek hátterében főleg az állapottal járó fokozott anyagcsere áll:
- heves szívdobogás
- fokozott izzadás
- koncentrációzavar
- menstruációs zavarok
- idegesség
- remegés
- normál étkezés melletti fogyás
A Basedow-kór jellegzetes tünete továbbá a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik, illetve gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szemben lévő izmokat is megtámadják, gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz – mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...646566...261