Információk, érdekességek
A lábbetegségek mozgáskorlátozottsághoz is vezethetnek
2021. október 27.
Az egyik legfontosabb feladatot látja el az életünkben, mégsem fordítunk kellő figyelmet alsó végtagunkra. Pedig a lábbetegségek tartós fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz is vezethetnek. A digitalizáció az ortopédiát is segíti, a szakember szerint azonban némi odafigyeléssel, gépek vezérelte rendszerek nélkül is megállapítható, hogy orvosi segítségre van szükség.Számos oka lehet annak, ha a lábunk, alsó végtagunk kapcsán panaszok alakulnak ki. Az egyenes testtartással és két lábon járással olyan terhet rakunk alsó végtagunkra, amely már egy kis súlyfelesleg esetén is megterheli a lábunkban található 26 csontot, ínakat, izmokat, ízületeket és szalagokat. Normál körülmények között a sarok ér le először a földre, majd gördülve billen utána a talp többi része, végül a lábujjakkal rugaszkodunk el a földtől.
Előfordul azonban, gyakrabban, mint gondolnánk, amikor ez a folyamat nem így zajlik le. Az ortopéd szakorvos szerint már gyermekkorban találkozik az emberi szervezet lábpanaszokkal, ezért is nagyon fontos, hogy minden életszakaszban ügyeljünk az egyik legfontosabb testrészünkre.
„Gyermekkorban, amikor még csak kialakul a megfelelő lábboltozat, a lúdtalphajlamra kell odafigyelni, míg kiskamaszkorban az extrém terhelés és a gyakran jelentkező súlygyarapodás is hozzájárulhat lábbetegségek kialakulására. Nem véletlen, hogy ebben a korban gyakori az iskolai szűrés, hiszen ilyenkor jó eséllyel lehet a súlyosabb panaszokat megelőzni. Felnőtt korban, hölgyek esetében a várandósság, illetve a magas sarkú cipő okozhat alsóvégtagi panaszokat.
Fontos lenne, hogy a szülész-nőgyógyász, háziorvos gondoljon arra, hogy a hirtelen súlygyarapodás lábboltozat-süllyedést és így mozgásszervi panaszokat okozhat a kismamánál. Ugyancsak kockázatos a lábnak az időskor, amikor a lecsökkent testmozgás miatti testsúlynövekedés, illetve az izomzat gyengülése, a szalagrendszer lazulása miatt süllyed meg a lábboltozat, ezzel mozgásszervi panaszokat kialakítva. A köztes állapotokban, illetve a férfiaknál munka, vagy sportolás közben extrém terheléssel, vagy rossz cipőválasztással veszélyeztetik sokan a szalagokat és az izomrendszert” – foglalta össze a lábbetegségek kialakulását Dr. Molnár Péter, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.
Nemcsak a magas sarkú a hibás
Sokszor minimális odafigyeléssel, vagy egy egyedileg készített talpbetéttel el lehetne kerülni, hogy az alsó végtagfájdalom idővel akár súlyosabb tüneteket és betegségeket alakítson ki. Az ortopéd szakorvos szerint a kismamák egy úgynevezett szendvicsszerkezetű betéttel mérsékelhetnék a lábboltozat süllyedését, a parafa, gumi és szivacs réteg csillapítaná a talp és a talaj közötti becsapódás mértékét és a vázrendszer megterhelését.
A megfelelő cipőválasztás is kulcskérdés, kortól, nemtől függetlenül. Általában a magas sarkú cipőket emelik ki, amelyek a legtöbb kárt okozzák a lábfejnek, csakhogy a szakember szerint mindenkinek oda kellene figyelni a megfelelő lábbelire kiválasztására. Munkavédelmi cipő esetében fontos a lábágy kialakítása, gyerekeknél a szupináló szandál, vagy cipő tud a deformitások ellen segíteni, a lábtorna pedig minden korosztálynak segít megerősíteni a láb izmait, az alsó végtagok szalagjait, ínait és ízületeit. A súlyfelesleg pedig – kell-e mondani -, a láb legnagyobb ellensége, hiszen a megnövekedett súly nagyobb terhet ró a lábra.
Eleinte még elég a pihentetés
Mivel nem megfelelő a talajfogás és így a láb állása, a lábfej mellett a fájdalom más területeken, a bokában, lábszárban, a térdben is jelentkezhet, de akár a derékba is átsugározhat. Számos mozgásszervi betegség kialakulhat tartós megterhelés és deformitás esetén. Elég csak a bütyök deformitásra, a kalapácsujjra gondolni, de a külboka- és belboka fájdalom, a sarkantyú, a saroktáji panaszok, a csonthártyagyulladás, az Achilles-ín gyulladás is olyan panasz, amellyel foglalkozni kell, ha nem akarunk hosszas mozgáskorlátozottsággal számolni.
De azzal sem jó szembesülni, hogy a cipő viselése, vagy akár beszerzése is problémákat okoz. Előfordulhat, hogy csak enyhe lábfájdalom jelentkezik egy-egy megterhelés után. Ekkor még elegendő a borogatás, a pihentetés, de ha krónikussá, tartóssá válik a fájdalom, keressünk fel egy ortopéd szakorvost. Dr. Molnár Péter szerint az is nagyon beszédes lehet, ha valakinek rendszeresen és gyakran jelentkezik kóros bőrkeményedés a talpán: ez már egy védekező mechanizmus a láb részéről, amikor a lábközépcsont lesüllyed a talp bőréhez közel.
Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset
2021. október 20.
Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak stroke-kal. Még a járványkitörés kezdetén a kutatók arra mutattak rá, hogy a vírus elsősorban a tüdőt támadja meg. Az elmúlt hónapokban azonban több olyan esetről számoltak be, melyekben a koronavírus és a stroke kialakulása között találtak összefüggést. Egy friss kutatás szerint fiatalabb betegeknél a stroke akár az első tünete is lehet a koronavírus-fertőzésnek. A koronavírus olyan cerebrovaszkuláris (agyi erekhez kötődő) eseményeket válthat ki, mint például a stroke. Azokban az amerikai régiókban, ahol magasabb volt a fertőzöttek száma, ott stabil vagy megnövekedett számú ismeretlen eredetű stroke-kal diagnosztizált betegekről számoltak be. Olyan betegekről, akiknél nem találtak stroke kialakulásához vezető tipikus kiváltó tényezőt– vagyis nem volt előjele a stroke-nak. Azóta már számos hasonló esetről számoltak be világszerte.
A stroke egy összefoglaló kategória, melyet az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okoz, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé egyértelműek lehetnek.
Agyi érelzáródást, ún. iszkémiás stroke-ot, vagy a keringési rendszerben máshol (szívben, nagyobb artériákban) képződő, majd onnan a véráramba kerülő vérrög, vagy helyileg az érfalon kialakuló felrakódás, plakk okoz. A stroke hazánkban hozzávetőlegesen 40–50 ezer embert érint évente, Európában pedig a harmadik leggyakoribb a halált kiváltó tényezők között. Attól függően kezelhető a stroke, hogy melyik típusáról van szó. Az iszkémiás stroke esetén (ilyenkor az agyi eret vérrög blokkolja) az érelzáródást gyógyszerrel kezelik, a vérzéses stroke előfordulásakor pedig akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A stroke jól felismerhető tünetekkel jelentkezik: hogyha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, beszéd- vagy látászavarral küszködünk, ne várjunk a tünetek elmúlására.
Ha valaki egyszer már átesett stroke-on, sajnos fennáll az esélye, hogy a probléma ismét fellép. Ha valakinél magas a kockázata annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében – pl. pitvarfibrillációja van – véralvadásgátló terápiával csökkentheti a stroke kialakulásának lehetőségét. Az innovatív készítményeknek köszönhetően ma már elérhetők olyan terápiák amiket elegendő naponta egyszer, szájon át alkalmazni.
A kutatás eredményét tekintve megállapították, hogy a koronavírust a stroke új okának vagy rizikófaktorának kell tekintenünk. Legalábbis, a stroke-ban szenvedő betegeket fontos tesztelni, hogy megfertőződtek-e az új típusú koronavírussal, főleg ha fiatalok (50 évesnél fiatalabbak) még a COVID-19 jellemző légzési tüneteinek hiányában is.2
Hogyan lehet a hátfájdalom a prosztatarák tünete?
2021. október 20.
Ha a prosztatarák tüneteire gondolunk, leginkább a fájdalom, a vizelési panaszok jut eszünkbe, de dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa elmagyarázza, hogy hogy lehetséges, hogy egyes esetekben a hátfájdalom is utalhat erre.
A hátfájdalom sosem az egyetlen tünete a prosztataráknak
– Fontos tudni, hogy bár lehet összefüggés a hátfájás és a prosztatarák közt, de ez sosem az egyetlen jele a betegségnek – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Az összefüggés abban állhat, hogy előrehaladott prosztataráknál a daganatos sejtek a prosztatából kiindulva más testrészekhez is eljutnak, és az áttétek általában először a csontokban jelennek meg. A hát alsó szakasza, a csípő, és a bordák pedig a prosztatához igen közel helyezkednek el. Tehát a hátfájdalom ebben az esetben nem a mozgásszervek problémáiból, vesebetegségből vagy valamilyen gyulladásból ered, hanem a daganat okozza.
A prosztatarák legjellegzetesebb tünete a vizelési probléma
A krónikus hátfájdalom számtalan ok miatt kialakulhat, és amennyiben prosztatarák okozza, valószínű, hogy már megszületett erről a diagnózis. Azonban fontos, hogy ne várjuk meg azt a stádiumot, amelyben már következmények panaszok is megjelennek, és már az első tünetek megjelenésekor forduljunk urológushoz. A korai felfedezés jelentőségét az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hiszen ha az első stádiumokban elkezdődik a kezelés, igen jók a túlélési esélyek. Ugyanakkor a későn felfedezett esetek miatt még mindig a prosztatarák a vezető halálok a daganatos betegségek listáján.
Ezért azok a gyakori tünetek, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni:
– gyakori, sürgető vizelési inger, amely éjjel is jelentkezhet,
– probléma a vizelés elindításával és befejezésével,
– vizelet visszamaradás,
– vizelés és/vagy ejakuláció közben jelentkező fájdalom,
– vér megjelenése a vizeletben.
Ha ilyen jelenségeket tapasztalunk, nem szabad pánikba esni és a legrosszabbra gondolni, hiszen ezek lehetnek a prosztata megnagyobbodás és a prosztatagyulladás jelei is, azonban minden esetben fontos a kivizsgálás és a kezelés.
Egyszerű náthától is fájhat a fül
2021. október 16.
A középfül-gyulladás okozója lehet vírus, vagy baktérium. A fertőzés forrása gyakran más betegség – például nátha, influenza, vagy allergia – amely az orrjáratok és a torok duzzanatát okozza. A tünetekről és a kezelésről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa nyilatkozott.
Az Eustach-kürt szerepe
A fület a garattal összekötő járat biztosítja a nyomás kiegyenlítését a középfülben, illetve a megfelelő szellőzést. Az Eustach-kürt hivatott továbbá a fülben normális körülmények között termelődő váladék elvezetésére is. Felső légúti fertőzés, vagy allergia miatt létrejövő duzzanat, gyulladás, vagy túlzott váladék termelődés miatt a járatok könnyedén elzáródhatnak, így funkciójukat nem tudják tökéletesen ellátni – magyarázza a középfülben létrejövő panaszok okait dr. Augusztinovicz Mónika. Anatómiai okok miatt a középfül-gyulladása gyermekeknél gyakoribb panasz: szűkebb, a felnőttekéhez vízszintesebben elhelyezkedő járatok, melyek így könnyebben záródnak el. A gyermekek testarányaikhoz viszonyítva nagyobb méretű, és aktívabban működő mandulákkal rendelkeznek, mint a felnőttek. A fertőzést esetükben a járatok közvetlen közelében elhelyezkedő mandulák megnagyobbodása is előidézheti.
A betegség tünetei és szövődményei
Gyermekeknél jelentkező középfül-gyulladás kezdeti jele a fülfájás, mely fekvő helyzetben erősödik. A kicsi nehezen alszik, nyűgös, étvágytalan, fejfájásra panaszkodik. A füle váladékozhat, láz is jelentkezhet. Felnőtteknél a fülfájás mellett a fül váladékozása és csökkent hallás a legjellemzőbb tünet. A halláscsökkenés rendszerint átmeneti, a betegség tüneteinek megszűnését követően a hallás is a korábbihoz hasonlóan rendeződik. A gyulladás következtében felgyülemlett váladék, gyakran a dobhártya átszakadásával távozik a fülből. A jelenség rendszerint nem jár komolyabb komplikációval, a dobhártya átlagosan 72 órán belül gyógyul, ezalatt arra kell ügyelni, hogy víz ne kerüljön az érintett fülbe. Szövődményeket a kezelés nélküli középfül-gyulladás okozhat, a fertőzés a környező szövetekre is átterjedhet: mastoiditis (csecsenyúlvány-gyulladás) jelentkezhet.
Fáradt? Rosszkedvű? Cushing szindrómája lehet!
2021. október 08.
A hűvösebb napok, a korai sötétedés beköszöntével fáradtabb a kelleténél, és legszívesebben egész nap csak aludna? Ráadásul kedvtelen, depressziós?
Az őszi óraátállítást, a korai sötétedést, a hűvösebb időjárást nem mindenki viseli zökkenőmentesen, ráadásul a napfényhiányos hónapokban a D-vitamin raktáraink is lemerülhetnek, ha nem figyeltünk annak pótlására.
Fontos figyelembe vennünk, hogy hormonális problémák is okozhatnak fáradékonyságot, hangulati ingadozásokat, vagy akár menstruációs problémákat. A pajzsmirigy alulműködés mellett a Cushing szindróma is felmerülhet, mint lehetséges betegség – hívja fel a figyelmet dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.
Nem csupán stressz hormon!
A mellékvesekéreg termeli a kortizolt, ez a szteroid hormon rendszerint megemelkedik stressz hatására az adrenalin mellett, ilyenkor többlet glükóz szabadul fel a szervezetben, hogy bírja a fokozott megterhelést. Amellett, hogy támogatja a szervezet válaszkészségét a stresszes helyzetekben, segít a vérnyomás szabályozásában, a gyulladások kontrollálásában, sőt, befolyásolja a szív- és érrendszeri funkciókat is. Komolyabb problémát akkor okoz, amikor kortizol túltermelést végez a mellékvese. A kórosan magas kortizol szint a hiperkortizolizmus, a fellépő tünetegyüttes pedig a Cushing szindróma.
- Leginkább fiatal felnőtteknél alakulhat ki (20-40 életkor).
- Háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.
- Túlsúly (törzsre lokalizálódó, illetve hasi elhízás), a libidó hiánya, fáradékonyság, depresszió jellemzi.
- Jellegzetes striák a testfelszínen.
- Menstruációs panaszok léphetnek fel.
- Kísérő panasz lehet a magas vérnyomás.
- Inzulinrezisztencia/diabétesz megléte.
A Cushing szindróma diagnosztikája!
Hogy pontosan mi okozza a problémát, laborvizsgálat útján lehet fényt deríteni, ehhez különböző képalkotó vizsgálatok is csatlakozhatnak. Fontos információ a szakorvosnak, hogy a kortizol szintje más és más értékeket mutat napközben és este. Érdemes ellenőriztetni még a pajzsmirigy és a mellékvese funkciókat, valamint a vércukor -és inzulinszintet terheléses vizsgálattal. Az agyalapi mirigyben vagy a mellékvesékben a daganat jelenlétét CT/MRI-vel mutatják ki, a mellékvese kortizol túltermelésénél ugyanis erre is gondolni kell, illetve ektópiás ACTH termelő daganatra is kell gondolnunk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...686970...261