Információk, érdekességek
6 tipp a téli letargia ellen
2025. január 08.
Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk, és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.
1. Keljünk fel a kanapéról
A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.
2. Legyenek céljaink
A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.
3. Pihenjük ki magunkat
A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.
Tüsszögés a karácsonyfa alatt? Mi lehet a bűnös?
2024. december 25.
Allergiások megfigyelhették már, hogy panaszaik olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jele annak, hogy az allergén-koncentráció megemelkedne a környezetükben. A panaszok oka ez esetben a keresztallergia is lehet, mivel ilyenkor a bizonyos növények pollenjére érzékeny szervezet számos élelmiszert is allergén anyagként kezelhet.
Hazánkban minden negyedik embert érint az allergia valamilyen formában, parlagfű allergiától pedig a lakosság közel 20%-a szenved. A szénanáthás panaszokkal küzdő betegek száma a kilencvenes évek eleje óta 27-szeresére emelkedett.
Keresztallergia télen?
Keresztallergia akkor lép fel, amikor a szervezet összetéveszti a fő allergént egy másik hasonló szerkezetű allergénnel. Az ilyenkor megjelenő tünetek megegyeznek a főallergén által kiváltott reakcióval. A keresztallergia megjelenése a pollenszezonban a leggyakoribb, azonban a téli időszakban is jelentkezhet, mert ilyenkor étrendünkben gyakrabban fordulnak elő olyan magas hisztamin tartalmú ételek és italok, amelyek keresztallergénekként viselkedhetnek.
Milyen ünnepi ételek fogyasztására figyeljünk?
- Például a parlagfű pollenjére allergiásak fahéj, gyömbér, paradicsom és gesztenye, a nyírfa pollenjére allergiásak pedig dió, mogyoró, mandula, gesztenye, sárgarépa, burgonya és zeller fogyasztásakor tapasztalhatnak allergiás reakciót.
- Akiknél a fűpollen vált ki allergiát, azok keresztallergiát tapasztalhatnak földimogyoró, szója, bab, borsó, mandula burgonya és paradicsom fogyasztásakor.
- A latex allergén esetében a citrusfélék, egzotikus gyümölcsök, gesztenye okozhatnak keresztallergiát.
Elegendőek-e a gyógyszertári gyorstesztek az ételallergia vizsgálatához?
2024. december 09.
Számtalan ételféleség okozhat megmagyarázhatatlan hasi vagy egyéb panaszokat, de vajon elegendőek-e a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető IgG-alapú gyorstesztek ezek beazonosításához? Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere szerint a saját magunk által leletezett eredmények tévútra vihetnek bennünket.
Divat lett allergiásnak lenni?
Egyre többen keresik az ún. mentes élelmiszereket, népszerűek a mentes vendéglátóhelyek, cukrászdák, és az online térben is mind több influenszerrel, életmód-tanácsadóval találkozhatunk, akik sokszor orvosi diagnózist nélkülöző mentes diétákra biztatják követőiket. Mint Dr. Balogh Ádám mondja, sokan vannak abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergia diagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. A helyzetet tovább bonyolítják a kereskedelmi forgalomban is elérhető gyorstesztek, vagy a magánlaborok által biztosított egyéb IgG alapú, úgynevezett ételintolerancia tesztek, amelyek eredményeit a betegek szentírásként kezelve fognak bele egy-egy diétába.
Az evidenciák viszont azt mutatják, hogy az IgG alapú tesztek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára. Mielőtt azonban önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket az étrendünkből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza panaszainkat: allergia vagy ételintolerancia? Allergia esetén a szakember azt is kivizsgálja, hogy azonnali típusú (IgE) vagy késleltetett (nem-IgE mediált) allergia áll-e fenn nálunk.
IgE vagy IgG? Mit is vizsgálunk pontosan?
Az ételallergiák és ételintoleranciák diagnosztizálása komplex megközelítést igényel, így nem elegendő a kereskedelmi forgalomban is egyre szélesebb körben elérhető IgG alapú tesztekre hagyatkozni – hangsúlyozza Dr. Balogh Ádám, aki hozzáteszi, hogy az IgG/IgG4-tesztekkel kapcsolatos ellentmondásokra immár számos hazai és nemzetközi allergiaszervezet is felhívta a betegek figyelmét. Először is fontos megérteni, hogy az ételallergia az immunrendszer közvetítésével létrejövő reakció, melynek során az adott élelmiszerrel vagy komponensével szemben a szervezet ellenanyag termeléssel reagál (immunglobulin E – IgE). Ez az ellenanyag az allergénnel való közvetlen találkozást követően kezd el termelődni a szervezetben, és ennek szintjét tudjuk mérni az allergia vérvizsgálatok során. Magas koncentráció esetén, az allergiagyanú megerősödik, ha a koncentráció alacsony, a gyanú gyengül.
Amint arra a MAKIT (Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság) is felhívja a figyelmet, az azonnali típusú allergia vagy a szenzibilizáció kimutatására a jelenlegi rutindiagnosztikában csak az IgE-alapú tesztek alkalmasak, az IgG-típusú ételintolerancia vizsgálatoknak pedig nincs szakmai megalapozottságuk. Az ún. IgG-típusú tesztekkel ugyanis az egyes élelmiszerek fehérje komponenseivel szembeni specifikus IgG (immunglobulin G) típusú ellenanyagok mérése történik meg. Ez az ellenanyag akkor termelődik, amikor szervezetünk bármilyen idegen anyaggal találkozik, ami azonban nem jelenti azt, hogy allergiások (vagy intoleránsak) is vagyunk rá.
Az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz
2024. november 25.
A puffadáshoz, émelygéshez, hasmenéshez hasonló, bizonytalan emésztőszervi tüneteiket sokan ételallergiának hiszik, pedig többféle kiváltó ok, így intolerancia is meghúzódhat a háttérben. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy az öndiagnózissal egészségünket is kockára tehetjük.
Ételallergia vagy ételintolerancia?
A magyar nyelv számtalan nyelvi fordulata árulkodik az étkezéssel és emésztéssel kapcsolatos népi megfigyeléseinkről. Nem veszi be a gyomra, nem tudja megemészteni – mondjuk azokra az emberekre, akik nem képesek feldolgozni egy szituációt, információt vagy érzelmet. De mi a helyzet azokkal, akiknek a szervezete valóban nem képes megbirkózni bizonyos élelmiszerekkel? Az ételallergia és az ételintolerancia mind többeket érintő egészségügyi probléma, ám az egymást átfedő emésztőszervi panaszok ellenére a két állapot jelentős különbségeket mutat.
Mi az ételallergia? Miben más, mint az intolerancia?
–Az ételallergia és az intolerancia közötti legfontosabb különbség, hogy ételallergia esetén az immunrendszer is érintett, és az allergénnel történő érintkezést követően minden esetben rendkívül gyorsan jelentkeznek a problémát okozó a tünetek – mondja Dr. Balogh Ádám.
Az immunrendszerünk ugyanis valamilyen oknál fogva tévesen veszélyesnek ítéli meg az élelmiszerben jelenlévő allergént (pl. a földimogyoróban vagy a tehéntejben található specifikus fehérjét), és ez vált ki a bőrt, a gyomor- és bélrendszert, illetve a légutakat érintő azonnali tüneteket, súlyos esetben pedig fulladásos roham, vérnyomásesés és akár anafilaxiás sokk is felléphet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az allergiás betegek egy részénél a tüneteket akár egy minimális mennyiségű allergén is kiválthatja. Az ételallergiás reakciók többségét egyébként a földimogyoró, a diófélék, a tojás, a tehéntej, a búza, a szezám, a hal, a kagyló és a szója okozzák, és a betegséget jellemzően gyermekkorban diagnosztizálják (világszerte a gyermekek körülbelül 4%-ának van ételallergiája, szemben a felnőttek mindössze 1%-ával).
Nem életveszélyes, de rendkívül kellemetlen panaszokat okozhat: az ételintoleranciáról
Mint Balogh doktor mondja, az ételintoleranciák is okozhatnak az allergiához hasonló tüneteket (pl. hányinger, hasmenés, hasi diszkomfortérzés), ám ez esetben a panaszokat nem a szervezet kóros immunválasza váltja ki. Az intoleráns betegeknél az emésztőrendszer működési zavaráról beszélhetünk, azaz az illető szervezete nem képes bizonyos tápanyagokat megemészteni vagy feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciák esetében enzimdefektus okozza a kellemetlen emésztési panaszokat. Ennek egyik legismertebb példája a sokakat érintő laktózérzékenység, amikor a szervezet nem képes megbirkózni a tejben és tejtermékekben található cukorral, a laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése miatt. Előfordulhat, hogy valaki a gyümölcsökben és gyümölcskészítményekben található fruktózt nem képes megemészteni (fruktóz intolerancia). Az ételintoleranciákat azonban nagyon sokféle kórfolyamat hozhatja létre, ezek egy része egyelőre még a szakemberek számára sem tisztázott – mondja dr. Balogh Ádám.
Melyek a lakásnak azok a pontjai, ami mágnesként vonzza az allergéneket?
2024. november 12.
A hűvösebb őszi időjárás miatt egyre több időt töltünk zárt, fűtött terekben, ahol az allergiás betegek tünetei is fokozódhatnak. Az otthonainkban kialakuló allergiás tünetekért elsősorban a poratka és a penészgomba, ritkábban a lakásban tartott állat felelős – mondja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosa, aki öt igen gyakori allergénforrásra hívja fel a figyelmet.
Beltéri allergének?
Amint átlapozunk szeptemberre a naptárakban, a beltéri allergének is támadásba lendülnek, megkeserítve az allergiás emberek életét. Otthonaikban elsősorban a poratka és a penészgomba válthat ki magas koncentrációban súlyos panaszokat, légúti irritációt, tüsszögést, orrdugulást, orrfolyást, krákogást, súlyosabb esetben asztmás tüneteket az arra érzékenyeknél. Ha a tünetek kezelés nélkül maradnak, akkor komoly szövődmények (visszatérő középfülgyulladás, idült arcüreggyulladás) alakulhatnak ki. Amint arra dr. Augusztinovicz Monika felhívja a figyelmet, ha arra gyanakszunk, hogy tüneteinket allergén okozza, akkor érdemes allergológus szakembert felkeresni, aki a kórelőzmények ismeretében allergiateszt elvégzését javasolhatja, pozitív eredmény esetén pedig megfelelő antiallergén készítményekkel lát el bennünket.
Poratka és penész – lakótereink kellemetlen betolakodói
A poratka allergiát a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, levegőben szálló, beszáradt ürülékének belélegzése váltja ki. A hűvös idő kezdetétől többet tartózkodunk zárt térben. Amikor beindul a fűtési szezon, változik a lakás légáramlása, szárazabbá válik a levegő, így a poratka ürüléke is könnyebben megtapad a szőnyegekben, ágyneműben és a bútorkárpitban. Innen aztán a levegőbe kerülve és belélegezve okoz súlyos panaszokat az arra érzékenyeknél – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.
A másik gyakori lakáson belüli allergén a penészgomba, ami bárhol felbukkanhat a lakásban, de előszeretettel bújik meg a nedves, sötét helyeken, a vizes blokkok körül, lambéria, gipszkarton fal mögött, a csaptelepek és a nyílászárók környezetében, nem megfelelően páramentesített vizes helyiségekben, hiányos falszigetelés esetén hőhidaknál, valamint az északi falakon. A penészgomba sokszor észrevétlen marad, csak a makacs légúti tünetek és a jellegzetes dohos szag hívja fel rá a figyelmet.
Mivel az őszi-téli hónapokban a lakás szárazabb levegőjének páratartalmát sokan párásítókkal szeretnék növelni, ezért fontos tudni, hogy a túlzottan párás lakás (tartósan 70 százalék feletti relatív páratartalom) ideális környezetet biztosít a poratka és a penészgomba elszaporodásához.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...73