Információk, érdekességek
Az E-vitamin és az öregedés
2006. szeptember 29.
Lehet, hogy néhány vitamintabletta bekapásával sokat javíthatunk memóriánkon? Az étrend megreformálása még célravezetõbb.
Egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat, hogy az egyre inkább elöregedõ nyugati társadalomban hogyan lehetne megóvni az idõsödõ emberek memóriáját, és csúcsformában tartani az agy mûködését. A kutatások nagy figyelmet fektetnek a szabad gyökökre, amik olyan molekulák, amik az anyagcsere és az öregedés folyamán spontán módon alakulnak ki.
Szívünk: társ egy életre
2006. szeptember 27.
A szív nem véletlenül jelképezi az életet: a vérkeringést lehetõvé tevõ és azt szabályozó szerv az egyik legfontosabb a test számára, ráadásul egy teljes életen át dolgozik! A helyes mûködéshez azonban nem elég, ha nem fáj; a vérkeringésre, a szív mûködésére ártalmas szokások, életmódbeli tényezõk halmozódnak, évekkel megrövidítve a szerv tulajdonosának életét.
A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb halálozási oknak számítanak nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában is.
A szív világnapján ezért világszerte arra figyelmeztetnek: a szívinfarktus, a stroke, az érelmeszesedés egészséges életmóddal, diétával, kellõ mozgással megelõzhetõ.
Elõbb a lélek hízik, aztán a test
2006. szeptember 23.
Evészavarok: a modern civilizációs betegségek prototípusai címen rendeztek a napokban tudományos konferenciát Budapesten.
Az evés – pszichológiai nevén a táplálkozási magatartás – zavarai az utóbbi két évtizedben a pszichiátria elõterébe kerültek, és a közgondolkodásban is egyre nagyobb teret kapnak. Ezek leggyakoribb formája az elhízás, s a két másik, klasszikus betegség a kóros lesoványodás (anorexia), illetve a falásrohamokkal járó típus, a bulimia.
Antioxidánsok és szabadgyökök – Riadó az immunrendszernek
2006. szeptember 08.
A színes növényekben lévõ antioxidánsok, a mozgás, a szauna egyaránt „Vigyázat, veszély!” jelzések a szervezet számára, és felszólítanak az önvédelemre. Ha az ártalommal könnyedén elbánunk, akkor a kár a javunkra válik.
A rengeteg vitamin és táplálék kiegészítõ reklám hatására lassan akár úgy is elképzelhetjük az életfolyamatainkat, mint a betegségeket, öregedést okozó szabadgyökök és az ellenük ható csodálatos antioxidánsok küzdelmét. Tehát minél több antioxidáns molekulát veszünk magunkhoz, annál több szabadgyököt tesznek ártalmatlanná. És boldogan élünk amíg meg nem halunk. Legalábbis a mesékben. Mert ha van is igazság ebben, a valóság azért sokkal összetettebb. Az ellenfelek egyszerre lehetnek jók és rosszak. Ráadásul az sem biztos, hogy test-test ellen harcolnak. Sõt, zajlanak bennünk olyan folyamatok is, amelyekben szövetségesekké válnak. Errõl beszélt Sõti Csaba stresszkutató, a Semmelweis Egyetem Orvos-Vegytani Intézetének az adjunktusa.
A nõi tabu
2006. szeptember 01.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nõk egy része még partnerével sem szívesen beszél a hüvelyszárazságról, pedig ez olyan probléma, amivel majdnem minden nõ - és így partnere is - találkozik életében. Szemérmességbõl, tapintatból, tájékozatlanságból vagy komolyabb betegségtõl tartva nem osztják meg kellemetlen érzéseiket, ami bizony megzavarhatja a jól mûködõ kapcsolatot is. A hüvely bizonyos értelemben sohasem száraz, hiszen el nem szarusodó mirigyhám béleli. Szárazsága relatív. Hüvelyszárazságról akkor beszélünk, ha kevésbé nedves, mint kellene. A hüvely váladéktermelése a nõi élet során és a menstruációs ciklus idején is folyamatosan változik, de ha a hormonális rendszer a nõ korának megfelelõen mûködik, akkor még szárazsága is élettanilag normálisnak tekinthetõ, tehát nem kóros. Ilyen normális hüvelyszárazságról van szó a serdülõkor elõtt álló lányoknál és a változókorú nõknél.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...243244245...251