Információk, érdekességek
Szigorodnak a gyógyszerbiztonsági előírások
2014. december 04.
Szigorodnak a gyógyszerbiztonsági előírások, ezért az elkövetkező években óriási informatikai fejlesztések várhatóak az Unió tagállamaiban a Közösségi Gyógyszerkódex elvei alapján, hogy 2018-tól élesedni tudjon a rendszer. Az elképzelések szerint a gyógyszeres dobozokra egyenként nyomon követhető biztonsági elemet helyeznek el (például kódot), illetve dézsmabiztos csomagolással látják el őket – ilyenekkel már ma is találkozhatunk, gondoljunk a felnyitás előtt a fólia eltávolítására.
A gyógyszergyárakban előállított termékek minden egyes dobozának egyenként be kell jelentkeznie az uniós informatikai rendszerbe, és csak akkor kerülhetnek ki belőle, amikor a patikákban, kórházakban kiadják a gyógyszereket. Ehhez persze a kiadó helyeken is jelentős informatikai fejlesztéseket kell majd végrehajtani. Hogy milyen hatalmas forgalomról lehet szó, arra vonatkozóan becsült adatok állnak rendelkezésre: európai szinten évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszert érinthet a tervezett rendelkezés, ezek 4600 különböző gyártóhelyről kerülnek ki, illetve 177 000 expediáló-helyen fordulnak meg.
Hazánkban kissé értetlenül állnak a szakemberek a gyártókat és a felhasználókat egyaránt jelentős tehertétellel sújtó új irányelvvel szemben, ugyanis nálunk még nem találtak olyan gyógyszert, ami a legális láncba, vagyis a gyógyszergyártó–kereskedő–patika/kórház/orvosi kézi gyógyszertár bekerült volna. Az EU területén viszont igen, ezért vélik biztonságot szolgáló lépésnek az óriási informatikai fejlesztést, ami persze nem akadályozza meg a feketekereskedelmet, az online árusítást.
Mi köze a gyógyszereknek a biológiai órához?
2014. november 23.
A gének többsége a hajnali órák és alkonyat előtt a legaktívabb - erre a következtetésre jutottak ötéves állatkísérletek alapján a Pennsylvania Egyetem kutatói, akik szerint eredményeik figyelembevételével sokkal hatékonyabban lehet a jövőben alkalmazni a gyógyszerkészítményeket.
A kutatásokat összefoglaló tanulmány az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legújabb számában jelent meg.
A kísérlet
A napi biológiai óra, a cirkadián ritmus irányítja az élővilág élettani folyamatait. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy egérkísérletek során 12 szövettípus esetében feltérképezik a gének és a fehérjék működésének 24 órás változásait - olvasható a BBC hírei között, valamint a Pennsylvaniai Egyetem honlapján.
Magyar rendőrök is részt vettek egy nemzetközi gyógyszerhamisító hálózat felszámolásában
2014. szeptember 18.
A magyar rendőrség is részt vett annak a gyógyszer-hamisítási ügynek a felgöngyölítésében, amelynek Európa-szerte több mint húszezer károsultja van - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden a rendőrség honlapján.
Andreas Holzer, az osztrák bűnügyi hatóság szervezett bűnözésre szakosodott irodájának vezetője arról számolt be, hogy a bűnbanda elsősorban különböző életmódtermékekkel – étrend-kiegészítőkkel, fogyasztószerekkel, potencianövelő pirulákkal – kereskedett az interneten. A hamisított, egészségre veszélyes tablettákat Délkelet-Ázsiában állították elő.
Gyógyszer-gyógynövény kölcsönhatás – avagy ne bánts, virág!
2014. szeptember 04.
Patikában dolgozó gyógyszerészek nem egyszer hallhatják a kérdést: „Tessék mondani, ez a sok gyógyszer nem fog összeveszni?” Bizony, ha valaki egynél több gyógyszert szed egyszerre ott számítani lehet interakcióra, azaz kölcsönhatásra. Azonban ez nem feltétlenül jelent rossz dolgot. Sok esetben szándékos, a kezelést elősegítő kölcsönhatásról van szó.
Sokan tapasztalhatják, hogy magas vérnyomásra nem egy, hanem több gyógyszert is felír az orvos. Ennek oka lehet az is, hogy egy hatóanyag a szokásos dózisban nem ér el kellő hatást, illetve ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük, olyan magas dózisban kellene alkalmazni, hogy az már mellékhatást okozna. Éppen ezért az orvos más hatóanyagokat is felír, amik más úton fejtik ki a vérnyomáscsökkentő hatást, és ez hozzáadódik az első gyógyszeréhez, azaz kölcsönhatásba lép vele, így érve el a kívánt értéket. Ez egy példa a szándékos és szükséges kölcsönhatáshoz.
Vannak azonban nem kívánt kölcsönhatások is. Ilyen lehet például ha egy felső légúti fertőzés esetén a felírt hurutoldót és a köhögéscsillapítót a beteg egyszerre veszi be. Ebben az esetben a két gyógyszer jelentősen csökkenti egymás hatékonyságát.
A hamisítványok káros hatással vannak az antibiotikumok hatékonyságára
2014. augusztus 23.
A hamis gyógyszerek kereskedelmének világméretű robbanásszerű növekedése növelte az olyan betegségek, mint a malária, a tuberkulózis, a HIV, a hasmenés és a tüdőgyulladás kezelésére alkalmazott antibiotikumok elleni rezisztenciát. Most brit közegészségügyi szakértők szeretnének egy világméretű szervezetet létrehozni, hogy együtt harcoljanak a gyógyszer-rezisztencia fenyegetése ellen, írja a safemedicines.org oldal.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén áprilisban átfogó jelentést adott ki az antimikrobiális rezisztenciáról, melyben a „poszt-antibiotikum korszakra” figyelmeztet – amikor a közönséges fertőzések és kisebb sérülések is ölni tudnak majd, ami egy nagyon is valós lehetőség a 21. században. A jelentés megállapítja, hogy a baktériumok ellenállása a közönséges antibiotikumokra riasztó méreteket öltött a világ számos részén. A jelentést követően Mark Woolhouse, az Edinburgh-i Egyetem Immunitási, Fertőzési és Evolúciós Központjának professzora, és Jeremy Farrar, a Wellcome Trust igazgatója részletes példákat hoztak fel a kezeléseknek ellenálló betegségekre a Nature magazin vélemény rovatában:
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...363738...83