Információk, érdekességek
5 tévhit a cukorbetegségről
2023. november 28.
Egyre több embernél diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget, ennek ellenére több tévhit is kering az állapottal kapcsolatban a köztudatban. Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa a leggyakoribbakat szedte össze.
Csakis a túlsúlyosak lehetnek cukorbetegek
Az egyik legelterjedtebb tévhit a 2-es típusú cukorbetegség kapcsán az, hogy a diabétesszel küzdők mind súlyfelesleggel küzdenek. Való igaz, a betegség rizikóját igencsak megnöveli a túlsúly, ám ez még nem jelenti azt, hogy a normál BMI-vel rendelkezők – esetleg a sovány kategóriába tartozók- nem szenvedhetnek cukorbetegségben.
Statisztikák szerint ugyanis a betegek kb. 10-20 százalékánál nincs súlyfelesleg- nem beszélve a prediabetes-ről, ahol még nagyobb számban találni megfelelő testtömeggel rendelkezőket. Ennek oka, hogy a cukorbetegség rizikóját nem csupán a túlsúly növeli meg, hanem a mozgáshiány, egészségtelen étrend, alváshiány, genetikai tényezők is. Ráadásul előfordulhat, hogy az illetőn nem látszik a plusz zsírréteg, de a belső szervei körül már lerakódott (zsigeri zsírok), ami ugyancsak rizikótényezőnek számít.
Minden cukorbetegnek inzulinra van szüksége
Amennyiben valaki megkapja a diagnózist, miszerint cukorbetegséggel küzd, egyből a mindennapi injekciózást látja maga előtt. Pedig a 2-es típusú cukorbetegség alapkezelése a diéta, mozgás és a hozzáadott gyógyszeres terápia, ami elsősorban tablettás kezelést jelent. Az előfordulhat, hogy a felfedezéskor észlelt nagyon magas vércukorértékek, felborult anyagcsere állapot miatt először inzulint kap a 2-es típusú cukorbeteg, azonban a cukorháztartás normalizálása után, a helyesen tartott diéta és megfelelő napi mozgástevékenység mellett az inzulin fokozatosan elhagyható és helyette „csak” tablettás és/vagy nem inzulin típusú injekciós kezelés is elégséges lehet a normális anyagcserehelyzet biztosításához.
A gyógyszeres/inzulinos kezelés élethosszig tart
Sajnos a tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható, viszont megfelelő terápiával kitűnően egyensúlyban tartható ha korán felismerésre kerül a betegség. Ez azt is jelenti, ha valaki a felfedezéstől kezdve pontosan betartja az előírt, személyre szabott életmódot (diéta, mozgás), úgy lehetséges, hogy nincs szüksége sem inzulinra, sem pedig tablettára (ez csakis a 2-es típusra vonatkozik).
A nyugtalan láb szindróma cukorbetegséget is jelezhet
2023. november 21.
A nyugtalan láb szindróma (Restless Leg Syndrome) olyan állapot, melynek során a benne szenvedő erős késztetést érez lábai mozgatására. Mivel a panasz rendszerint este, illetve éjszaka jelentkezik, ezért komoly alvászavarokat okozhat, hiszen gátolja a normál pihenést. Pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert.
Megfigyelések és tapasztalatok alapján lehet néhány tényezőt megnevezni mely növeli a gyakoriságot. Az elsődleges nyugtalan láb szindróma esetén gyakori a családi halmozódás. A másodlagos formája hátterében hajlamosító tényező lehet a vashiány, a vesebetegség, az alsó végtagok elégtelen keringése, terhesség, Parkinson kór és dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint cukorbetegségre is felhívhatja a figyelmet.
Kényszeres lábmozgatás pihenés során
A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a benne szenvedő erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A panasz rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkezik, aktív időszakokban tünetmentes.
Statisztikák szerint minden 10. ember érint a betegség, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.
Cukorbetegség is kiválthatja
A nyugtalan láb szindróma hátterében gyakran állhat cukorbetegség. Éppen ezért, ha ilyen panasza van, érdemes OGTT útján (terheléses vércukor vizsgálat) ellenőriztetnie a vércukor értékeit, mert meglehet, hogy diabetes okozza a tüneteket. Ismert diabetes-esek esetén fontos a vércukor értékek ismerete, mert esetleg az addigi terápiában van szükség módosításra. Továbbá célszerű perifériás neuropátia irányában is vizsgálatokat végeztetni!
Korábbi kutatások szerint ugyanis a diabetesben szenvedők közel 30 százaléka tapasztalja a problémát, míg a normál vércukorszinttel élők csupán 7 százaléka.
Van-e különbség a derékfájás és a lumbágó közt?
2023. november 14.
A felnőttek négyötöde találkozott már a derékfájdalommal, amelyet sokan lumbágóként azonosítanak. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a derékfájás lehetséges okaira és a kezelés széleskörű lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Túlterheljük a gerincet
A gyakori derékfájdalom hátterében többek közt olyan tényezők állnak, mint a kényszertartások, a nem megfelelő munkahelyi körülmények és a késői kezelés. A működésbeli elváltozások (például amikor az izomerő kiegyensúlyozatlansága miatt nem tudjuk teljesen kihúzni magunkat), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakulnak krónikus kopások, porckorong károsodások és más, tartós problémák. Vagyis mindenképpen orvoshoz kellene fordulnia annak, aki nem sérülésből eredő fájdalmat, mozgásbeszűkülést tapasztal. (Természetesen ez esetben is érdemes segítséget kérni, de a sérülés nyilván más jellegű kezelést igényel.) Csak szakszerű segítséggel védhetők ki a tartós elváltozások!
A derékfájás maga a lumbágó?
A leggyakrabban jelentkező problémát, vagyis a derékfájást magát valóban szokás lumbágónak is nevezni. Ez az a fajta fájdalom, amely hevességével hívja fel magára a figyelmet, és amelynek kapcsán szinte minden mozdulatnál belenyilall a deréktájba a gyötrő érzés. A lumbágó okai a gerincet mozgató és összetartó izomzat, kötő- és támasztószövetek mikrosérülései, amelynek következtében steril gyulladás alakul ki. Pontosabb okát az esetek háromnegyed részében nem sikerül kideríteni, de az bizonyos, hogy nincsenek olyan idegrendszeri tünetei, mint például a porckorongsérvnek. Kezelésének célja a fájdalom, az izomfeszülés oldása és a gyulladás csökkentése. A különböző borogatások mellett szteroid injekció és nem szteroid gyulladásgátlók is beválhatnak.
A derékfájdalom leggyakoribb, további okai
Izomfeszülés
Az egyre erősödő derékfájdalom többnyire izom eredetű. Amennyiben a gerinccsigolyák kimozdulnak a helyes, szimmetrikus állapotukból, a szervezet automatikusan megpróbálja korrigálni ezt. Ilyenkor a csigolyák melletti izomkötegek állandóan azon dolgoznak, hogy görcsös feszítéssel megfelelő pozíciójukban tartsák a csigolyákat. Ez a feszülés pedig viszonylag rövid idő alatt is derékfájáshoz vezet.
Porckopás
A porckopás az ízületeket borító porc elvékonyodásának, töredezetté válásának folyamata, amely általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, és ez lehet a reggeli merevség oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is.
Porckorongsérv
A porckorongsérv ritkább, de a legsúlyosabb derékfájást kiváltó betegségek egyike. Ha a porckorong elveszíti tartását és kitüremkedik, azaz nyomás alá helyezi a gerincből kilépő idegeket, az komoly fájdalmat okozhat a derékban, amennyiben az ágyéki gerincszakasz érintett.
Isiász
A derékfájás okozója lehet isiász (ülőidegzsába) is. Ez a gerincsérvnek az a formája, amikor a porckorong az ülőideget nyomja. A farpofákba és az alsó végtagba kisugárzó fájdalom jellemzi, egyéb tünetek kíséretében.
Bechterew-kór: elmerevedhet a gerinc
2023. november 13.
A Bechterew-kór, vagy spondylitis ankylopoetica (elterjedt rövidítése SPA – magyar elnevezése sajnos nincs) a gerinc gyulladásos betegsége. A gerincoszlopot alkotó elemek, a csigolyák, porckorongok között gyulladása kóros immunfolyamat miatt lép fel. Emiatt a csigolyák között csontos hidak alakulnak ki, hosszú évek alatt pedig a gerinc teljes elmerevedéséhez vezethet. A gerinc ily módon kialakult mozgáskorlátozottsága jellegzetes tartást eredményez, rendszerint kihatással van a vállak és a csípők mozgására.
„Típusos esetben a beteg hajnalban rendszeresen derékfájdalomra ébred, ki is kel az ágyból, mert mozgásra a fájdalom kicsit enyhül, majd a gerinc reggeli merevsége napközben javul. A betegség előrehaladtával a gerinc mozgásának korlátozottságát, elsőként általában a fej fordításának nehézségét veszi észre a páciens, a derék merevsége miatt pedig problémát jelent az előre hajolás” – fogalmazott Dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus szakorvosa.
A Bechterew-kór kezelését sokszor hátráltatja, hogy a tünetet a páciens csak egy egyszerű derékfájásnak tartja és mivel nem is sejti, hogy súlyosabb mozgásszervi betegség állhat a háttérben, nem fordul vele orvoshoz. Kétségkívül nem gyakori betegség, nagyjából a népesség kevesebb, mint 0,5%-át érinti, nagyobb arányban a fiatal férfiakat, de gyermekkorban is kezdődhet.
Hogy mitől alakulhat ki a Bechterew-kór, nem teljesen tisztázott. A reumatológus szerint genetikai kockázatot jelent, ha valaki hordozza az úgynevezett HLA-B27 gént, ez a betegek kb. 60-70%-ában mutatható ki. Bizonyos fertőzések szerepe a kialakulásban nagyon valószínű. Bár ezt nem tekintjük autoimmun betegségnek, a gyulladásos folyamat kóros immunműködés miatt áll fenn.
A szakértő szerint a krónikus gyulladásos állapot – amely nem mindig tükröződik a laborvizsgálati eredményben – az egész szervezetre kifejti hatását, étvágytalanság, fogyás, légszomj jelentkezhet, még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is emelkedik. Érdemes tudni, hogy hasonló gerincbetegség társulhat a pikkelysömörhöz, gyulladásos bélbetegségekhez és bizonyos szemgyulladásokhoz is.
„Tartós nyugalmi derékfájás esetén mihamarabb reumatológus felkeresése ajánlott, hiszen a jellegzetes tünetek mellett sokszor már a fizikális vizsgálat, a gerinc funkcionális állapota gyanút kelt a betegségre. A további kivizsgálás során a megfelelő képalkotó vizsgálatok, kezdeti stádiumban MR, később a röntgen, HLA-B27 gén kimutatása és egyéb laborvizsgálatok eredményét látva közelebb kerülhetünk a korai diagnózishoz” – tette hozzá Dr. Mihola Dóra.
Magas vérnyomásnál nem elég a vérnyomás ellenőrzése
2023. november 06.
A magasvérnyomás betegség korántsem elég csupán a vérnyomást monitorozni, a kivizsgálásnak számos további vizsgálatot tartalmaznia kell. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Az otthoni mérés nem elég
Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér-köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
– Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM. Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve – sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...323334...261