Információk, érdekességek

Miért nem kapok levegőt?

2023. november 05.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:

• nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
• szorító érzés a mellkasban,
• fulladás érzés,
• a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

A légszomjnak sok oka lehet

• A légszomj valamilyen alapbetegség tünete, az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például reflux betegséget, vérszegénységet is és az elhízottak körében is gyakrabban fordul elő. 
• A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás, vagy életveszélyes allergiás reakció – anafilaxia – tünete is lehet.  
• A stressz és a szorongás miatt is érezhetjük úgy, hogy nehezen vesszük a levegőt.
• Alacsony vérnyomás és szívbetegségek is okozhatják.
• Terhesség esetén is jelentkezhet.
• Asztmát, COPD-t, tüdőgyulladást, esetleg tüdődaganatot is jelezhet.

---

Hét tipp refluxbetegeknek

2023. november 02.

A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.

Rekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség

A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.

Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok

A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.

Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten

Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.

Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.

---

Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?

2023. október 31.

A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.

A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.

A seprűvénáktól a visszeres fekélyig

A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.

A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].

Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.

Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].

Sajnálatos tapasztalati tény

– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.

– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.

– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.

Kinél alakul ki KVB?

A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].

---

Húgyúti betegségek: fertőzések, hólyaghurut

2023. október 29.

A hőterápia lehet meleg ülőfürdő, lábfürdő vagy hőpakolás.

Itt fontos felhívni a páciens figyelmét arra, hogy soha ne menjen hideg lábfejjel az ülőfürdőbe (szaunába se!).

A hőkezelést 36 °C-os vízzel kell kezdeni, majd a hőmérsékletet percenként 1 fokkal kell emelni, így érve el a 40-42 °C-ot. A fürdő időtartama maximum 15 perc legyen. Iszapfürdő-adalék hozzáadásával kellemes hőátadás biztosítható a testnek. Hideg fürdő soha ne kövesse a hőkezelést, a száradást követően ágymeleg vagy kiegészítésképpen melegített (kb. 50 °C) iszappakolás, meleg vizes palack alkalmazása javasolt. Fontos a kezelés alatt az altestet mindig melegen tartani. A gyakran visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő nők számára léteznek speciális angóragyapjúból vagy más hőszigetelő szövetből készült fehérneműk.

A bőséges folyadékbevitel (napi 2-3 liter), illetve a vesetisztító, vizelethajtó teák serkentik a vizelet kiválasztását, ezáltal a baktériumok a szervezetből kimosódnak, és más baktériumok vesemedencébe való felszállása akadályozottá válik.

---

Lábgomba

2023. október 24.

Kellemetlen, makacs és fertőző. A lábgomba sajnos bármikor jelentkezhet, de a nyári, nyár végi időpontokban hatványozottan.

Az esetek többségében a bőr felszíni megbetegedéseiről van szó. A tinea pedis, vagyis a lábgomba esetében leggyakrabban a lábujjközi terület érintett. A fertőzés viszketéssel, felázással, kipirosodással és hámlással jár. Amennyiben a lábgomba a talpakon alakul ki, azt jellegzetes, viszkető hólyagocskák kísérik. Másik formája a pikkelyes-hiperkeratikus hólyag. Ezek a talptól indulnak és a lábfej felső részéig húzódnak. Az érintett bőr felülete jellemzően enyhén gyulladt és pikkelyes.

Az öngyógyszerezés csak a lábujjközöket érintő lábgomba kezelésére szorítkozhat. Bármely más kórkép orvosi kezelést igényel.

A lábgombásodást okozó fertőzések forrásai közfürdők, sportcsarnokok, szaunák, zuhanyzók és szállodai szobák szőnyegpadlói lehetnek. A családon belül fokozott a fertőzés veszélye. Mivel a fertőzött bőrfelület erősen hámlik, a gomba a padlószőnyegekre, közösen használt fürdőszobai eszközökre, kéztörlőkre stb. terjed. A nedvesség és felázás, a fokozott izzadás (műszálas zokni, szűk lábbeli), továbbá olykor a nem megfelelő lábhigiéné teremtik meg a gombás fertőzés kialakulásának előfeltételeit.

Kezelési lehetőségek

A gombás lábat mindenképpen kezelni kell, hogy a fertőzés nehogy továbbterjedjen, felülfertőződjön vagy a lábkörmökre terjedjen át. A kezelés célja a kiváltó ok kizárása és a gyulladás megszüntetése. Természetesen nem elegendő csak a lábat kezelni, a harisnyákat, cipőket, hálószobák padlóját is fertőtleníteni kell. Mivel alig van olyan zokni, ill. harisnya, amely 40 °C felett mosható, javasolt a zoknikat, harisnyákat a megfelelő hintőporral kezelni. Az újrafertőződést elkerülendő a cipők és a lakás fürdőszobai szórófejes fertőtlenítőszerrel gombamentessé tehetők. Az egy háztartásban élők zoknijait, harisnyáit, cipőit is fertőtleníteni kell.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...333435...261