Információk, érdekességek
Gyenge szív, avagy zavar a bal szívkamra működésében
2022. október 06.
A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú szervét. A szív négy üregből épül fel – két pitvarból és két kamrából. A szív bal oldala felelős azért, hogy az oxigéndús vért a tüdőből összegyűjtse és a szervezet felé továbbítsa. Ha bal kamra nem működik megfelelően és a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Az ebben a betegségben érintettek már egy olyan enyhébb fizikai megterheléstől is kimerültnek érezhetik magukat, mint például a lépcsőzés vagy egy rövid séta.Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?
A bal kamra működészavarának két típusa van. A szisztolés, azaz a tünetekkel járó bal kamrai működészavar: amikor nem megfelelő mennyiségű vért pumpál a szív az erekbe, mert nem tud jól összehúzódni a szívverések alatt. Ez a meglehetősen gyakori kór a felnőtt lakosság 2-3%-ánál fordul elő, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren élnek ezzel a betegséggel.1 A másik fajtája diasztolés, vagyis a tünetmentes bal kamrai működészavar, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud ellazulni a szívverések között. Ennek következményeként megvastagodik a szívfal, és kialakul az ún. merev szív jelenség. Ez a fajta működési zavar nagyjából ugyanannyi embert, a lakosság 2-3 %-át érinti. A diasztolés szívelégtelenség egy hosszú távú (krónikus) állapot, amely kétszer annyi nőt érint, mint férfit2, továbbá nagyobb valószínűséggel fordul elő az életkor előrehaladtával – a 65-70 évesnél idősebb emberek akár 5-10 százalékánál is felléphet ez a fajta szívelégtelenség3.
Ki számít veszélyeztetettnek?
A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő embernek már a betegség kialakulását megelőzően is volt valamilyen szívbetegsége. A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. De, mint sok más betegség esetében az elhízás, a diabétesz illetve a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulhatnak a kór kialakulásához. Ezen állapotok megelőzése, kezelése, már apró életmódbeli változtatásokkal lehetséges – a fogyás, a testmozgás, a só mennyiségének csökkentése az étrendben vagy a stressz kezelése jelentősen javíthatják az életminőségét.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A kórós fáradtság, keringési zavarok – mint például lábfej, a boka vagy a lábak duzzanata – légzési problémák, mellkasi fájdalom, tartós köhögés vagy hirtelen súlygyarapodás mind aggodalomra adhatnak okot. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes mielőbb felkeresni háziorvosunkat, aki szükség esetén továbbirányít bennünket a megfelelő szakrendelésre.
A székrekedés női betegség
2022. október 04.
Többnyire a nők érintettek, mivel a fogyókúrázás inkább náluk elterjedtebb. Van, aki túlzásba viszi a hashajtást, és több doboz hashajtót bevesz, felborítva ezzel bélműködését. Vajon elég-e, ha csupán rostdúsan táplálkozunk?
A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Rontja az életminőséget, kihat a munkaképességre és a magánéletre. Ennek ellenére a problémával küzdőknek csak fele keres tünetei megszüntetésére hatékony megoldást, főleg azért, mert a székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban. Egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány bebizonyítja, hogy ezeknek a hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.
"Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti" - kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens.
Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön (az úgynevezett római kritériumok szerint):
- heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítés,
- székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez,
- a székletürítés több mint egynegyedében kemény székletet ürít a beteg,
- a székletürítések több mint egynegyedében elégtelen kiürítés érzete marad fenn,
- a székletürítések egynegyedében a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán,
- ujjal vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását a székletürítések több, mint egynegyedében,
- hashajtó nélkül nincs laza széklet.
A székrekedés olyan téma, amelyről nem szívesen beszélnek az emberek, ugyanakkor kialakulását és kezelését a mai napig rengeteg tévhit övezi, mind a betegek mind pedig az orvosok részéről.
Egy 12 országban készített nemzetközi felmérés szerint az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, továbbá, hogy a megnövelt folyadék- és rostbevitel biztosan megszünteti a problémát (Meta-Analysis 1995-2001, CHC Market Research WM – Omnibus Quantitative and Qualitative Studies). E meggyőződés nyomán sokan érzik magukat hibásnak és felelősnek tüneteik kialakulása miatt, azt hiszik ugyanis, székrekedésük oka kizárólag a helytelen életmódjukban keresendő. Ugyanakkor egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány cáfolta ezt az elképzelést.
Horkolás: miért kell komolyan venni?
2022. október 01.
A horkolás soha nem ártalmatlan. Mivel rendszerint csak a környezetet zavarja, a horkoló személy nem nagyon törődik vele, elhanyagolja, vagy csak nagyobb baj esetén veszi figyelembe. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat.
Még akkor is, ha a horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. Ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően bizonyos fokig a női hormonok védelmet nyújtanak a horkolás ellen.
A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel. Azt is fontos tudni, hogy míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az káros lehet az egészségre is. Márpedig, aki horkol, ritkán fordul orvoshoz. 5 jó ok, ami miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.
1. Tartósan zavarja az alvást
A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk. A horkolás azonban egy éjszaka során számos „mini-felébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „mini felébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben.
2. Légzési apnoét okozhat
Nehéz lenne pontos számadatokat megadni arra vonatkozólag, hogy az alvási apnoé (alvási apnoé szindróma, vagy obstruktív alvási apnoé: súlyos légzésszünetekkel megszakított horkolás) hány embernél marad észrevétlen – valószínűleg az emberek többségénél. Általában 10-30 másodpercig szakad meg a légzés óránként többször az éjszaka folyamán, mely jelenség „mini felébredéseket” von maga után, miközben a horkoló személy öntudatlan állapotban van. Egyes felmérések szerint az érintettek 30%-a 65 év feletti, és a kockázat ez élekor emelkedésével növekszik, valamint túlsúly és diabétesz esetén is.
De milyen is az apnoé összefüggése a horkolással? Közvetlen, mert ha minden horkoló személy nem is szenved apnoéban a kettő általában kapcsolatban áll egymással. A legtöbb apnoéval küzdő beteg ugyanis horkol. És a horkolás az alvási apnoé egyik olyan tünete, mint a nappali álmosság vagy a krónikus fáradtság.
3. Szexuális problémákat vonhat maga után
Van bizonyos szégyenlősség/szemérmesség ennek feltárásában, részben az orvosok, részben a partnerük előtt a betegek részéről. Általában nem hozzák kapcsolatba szexuális gondjaikat a horkolással vagy a légzési apnoéval. Pedig a férfiaknál gyakran előfordul, hogy van összefüggés a két fajta probléma között. A horkolás csökkenti a levegő áramlását a légutakban, melyek szűkülnek, miközben a felső légúti elzáródás részleges vagy teljes lehet. De minden esetben hypoxia lép fel (rendszeres, időleges oxigénhiányos állapot a szövetekben), aminek következménye lehet az erekciós zavar. Ráadásul ehhez a szexuális problémához a nemi vágy (libidó) megszűnése is társulhat. Szerencsére e bajok enyhülnek, amikor a szövetek oxigénellátottsága a normális szintre tér vissza, és a horkolás abbamarad.
Memóriagondjai vannak? Lehet, hogy magas a vérnyomása!
2022. szeptember 29.
Olykor mindenkivel megesik, hogy nem jut eszébe egy név, egy telefonszám, illetve az, hogy hová is tette a kocsi kulcsot. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája szerint, ha ez túl gyakran megismétlődik, akkor könnyen lehet, hogy memóriagondjai hátterében magas vérnyomás áll.
Demenciához is vezethet a magas vérnyomás
45 év felett a kezeletlen magas vérnyomás memóriaproblémákhoz vezethet – állítja egy friss tanulmány. A kutatás szerint ez leginkább a diasztolés érték kiugrásának tudható be, hiszen ennek minden 10 pontos növekedése 7 százalékkal megnöveli a kognitív problémák kialakulását. Természetesen az eredményeket több tényező is befolyásolja, mint például az illető életkora, iskolázottsága, koleszterinszintje, dohányzik-e, illetve egyéb betegségei (pl. cukorbetegség).
Dr. Kapocsi Judit azonban hozzáteszi, nem csak a diasztolés, hanem az agyi kiserek károsítása révén a szisztolés vérnyomás emelkedés is memóriazavarokhoz vezethet. Így tehát, hogy elkerülhető legyen később a demencia – melynek a memóriazavarok az előfutára lehet – elengedhetetlen a vérnyomás normalizálása.
Így teszi tönkre az ereit a magas vérnyomás
„A tartós vérnyomás emelkedés az ér belső felszínén első lépésben egészen apró sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet.” – magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
Természetesen ez a test bármely részén bekövetkezhet, viszont amennyiben az agy erei sérülnek, úgy az nem jut elegendő energiához és oxigénhez. Ennek hatására az ott lévő sejtek károsodnak, rosszabb esetben elhalnak, és ez úgynevezett vaszkulásris demenciához vezethet, mely megmutatkozhat memóriazavarban, koncentrációs-koordinációs- illetve kommunikációs nehézségekben.
„Kalimpál” a szívem
2022. szeptember 14.
Időnként szabálytalanul verhet a szívünk. Ilyenkor azt érezhetjük, hogy a hirtelen összevissza – túl gyorsan, vagy túl lassan – ver, vagy esetleg egy-egy ütést kihagy. Az ilyen ritmuszavarok egészséges embereknél általában ártalmatlanok, de vannak olyan formái, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, vagy akár az életünket is veszélyeztethetik.
Amikor a szívünk ver, elektromos jelek késztetik összehúzódásra. A szívritmuszavar, másképpen arrhytmia, az elektromos impulzusok bármilyen jellegű megszakadását, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Ilyenkor a szív összehúzódásait koordináló elektromos jelek nem működnek megfelelően, elveszítik szabályos ütemüket, a szív nem pumpálja elég hatékonyan a vért.
Szívritmuszavarra utalhat
• a mellkasi remegésérzés,
• mellkasi fájdalom,
• túl gyorsan, vagy túl lassan verő szív,
• szédülés,
• légszomj.
Egyes eseteiben előfordulhat azonban, hogy semmilyen panaszt nem okoznak, a betegek egyáltalán nem észlelik a tüneteket, csak rutinvizsgálat során derül fény meglétükre.
A szívritmuszavarnak számos típusa van, melyek közül a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar a pitvarfibrilláció. A pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, a vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol összegyűlve megalvadhat, és vérrög képződhet. A keletkezett vérrög a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve érelzáródásokat okozhat. A pitvarfibrilláció a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője.
A pitvarfibrilláló betegek terápiájában különösen nagy jelentősége van a stroke megelőzésének, hiszen ez a ritmuszavar ötszörösére emeli az elzáródásos stroke előfordulását. Véralvadásgátló készítmények alkalmazásával megakadályozható a stroke-ot okozó vérrögök képződése, és ez által az agyi érelzáródások kialakulása. Ezért fontos rendszeresen felkeresni a kezelőorvost. Ez a legbiztosabb a szélütés kockázatának csökkentésére.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...525354...260