Információk, érdekességek
Zsibbad a kéz: csuklótáji alagút szindrómája lehet
2019. december 16.
Sajnos egyre gyakrabban találkozom rendelésemen a csukló alagút szindrómájával. Ennél a kórképnél a hüvelyk-, mutató- és középső ujj zsibbad, ráadásul súlyosabb esetben a megfogott tárgyak is kiesnek a kézből! Gyors kivizsgálás után, általában csak a műtét segít.
A carpal tunnel, vagyis csukló alagút szindróma, az ideg leszorítását jelenti a csukló területén. Ebben az alagútban a nervus medianus, magyarul középső ideg és még kilenc ín fut az alkarról a kézre. A tünetek akkor alakulnak ki, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen oknál fogva megemelkedik. Amikor ez már az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzés jelentkezhet a kézben és az ujjakban. Súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása is megfigyelhető.
Leggyakrabban az ideget körülvevő inak túlterhelése, gyulladása okoz nyomásemelkedést, de csonttörések, ficamok, és ízületi gyulladás is szűkíthetik a csatornát. Az idegvezetési sebesség vizsgálat grafikusan ábrázolja és megerősíti a diagnózist, valamint kizárja a más helyen (könyök, váll) létrejövő leszorítás lehetőségét. A röntgenvizsgálat a tünetek hátterében lévő csont és ízületi eltérések kizárásában segít.
Megszűnhet a panasz?
A panaszok spontán javulása ugyan ritka, de néha műtét nélkül is előfordul. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése szintén a csatornán belüli duzzanatot mérsékli. Súlyosabb vagy nem javuló esetekben sebészileg kell a csatornát felszabadítani.
Riasztó remegés: Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség
2019. december 13.
A Parkinson-kórt legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.
Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat.
Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?
Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult.
A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.
Tévhitek az ekcémával kapcsolatban
2019. december 10.
Az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.
Nem fertőz
Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.
A felnőttek is lehetnek ekcémásak
Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.
Nem gyógyítható
Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.
Ismerd fel a depressziót!
2019. november 28.
Az őszi borongós, hűvös időben gyakran vagyunk lehangoltak, kedvetlenek, és ez a korai sötétedés miatt egyre csak fokozódik. Ilyenkor sokszor mondjuk magunkra, hogy depressziósak vagyunk, ám jellemzően ez az állapot néhány napon belül elmúlik. Aggódnunk akkor kell, ha hosszabb idő után sem tudunk kimozdulni a letargiából. Mikortól beszélhetünk depresszióról és milyen tünetek miatt gyanakodhatunk a betegségre?
„Szinte természetes állapot, amikor a nyári napsütést követő borongós, sötét hónapokban a hangulatunk is borongóssá válik. Nehezebben bújunk ki a puha, meleg ágyból, kedvetlenek vagyunk, elveszítjük a hétköznapi dolgok elvégzéséhez szükséges lendületet. Ám jó esetben néhány napon belül túllendülünk ezen az állapoton. Komolyabb problémára akkor kell gyanakodnunk, ha két hét után is fennáll, sőt fokozódik ez a folyamat, a lelki tünetek alvászavarral, étvágytalansággal vagy fogyással társulnak. Ezek ugyanis utalhatnak depresszióra, amely az egyik leggyakoribb pszichés zavar és amelynek felderítése és kezelése klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata" – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.
Milyen tünetek utalhatnak depresszióra?
A betegség tünetei sajnos elég sokszínűek lehetnek, mint például:
- tartósan negatív hangulat (örömre való képtelenség, apátia, közöny)
- gátolt gondolkozási és problémamegoldó képesség
- negatív jövőkép, valamint a jövővel kapcsolatos túlzó aggodalmaskodás
- tehetetlenség és reménytelenség érzése
- kisebbrendűségi érzés
- tartósan csökkent önértékelés és hatékonyság-élmény
- önvád és állandó bűntudat
- koncentrációs zavarok
- időérzék elvesztése
- a halál gondolatával való foglalkozás, önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
- alkalmi vagy folyamatos szorongás, amely fóbiák és kényszerbetegség formájában is jelentkezhet
A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségeknél
2019. november 17.
Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.
Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.
A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.
A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.
Ezen időszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.
A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...939495...261