Információk, érdekességek
Az intim folyás leggyakoribb oka
2019. november 15.
Hüvelyi folyás normál körülmények közt is tapasztalható, hiszen a védekezőképesség fontos részét képezi, valamint a hüvely nedvesen tartását biztosítja. Azonban, ha a mennyisége, színe, szaga megváltozik, az valamilyen fertőzésre utal. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a kóros intim folyás hátterében gyakran álló bakteriális vaginózist ismerteti.
A nők bosszúsága: hüvelyi folyás
Szinte nincs is olyan nő, aki ne tapasztalt volna már életében hüvelyi folyást. Azonban érdemes tudni, hogy alapból is jelen van bizonyos mértékben, ráadásul nemi izgalom, terhesség során mennyisége megnő, sőt, a menstruációs ciklus is befolyásolja. Problémára abban az esetben kell gondolni, az átlátszó, enyhén fehér szín sűrű fehérbe, sárgába, esetleg zöldbe megy át, állaga megváltozik, mennyisége megnő, valamint kellemetlen szagúvá válik. Ezek a tünetek legtöbbször valamilyen fertőzésre, gyulladásra utalnak, ám rossz esetben akár méhnyakrákot is jelezhetnek (ekkor is bővebb a folyás). A fertőzés lehet gombás, bakteriális, vírusos.
Bakteriális vaginózis a leggyakoribb ok
A hüvely folyás hátterében leggyakrabban ún. bakteriális vaginózis fordul elő. Ekkor a hüvelyben található jótékony baktériumok (lactobacillusok) helyét átveszik a káros mikroorganizmusok. Mivel a lactobacillusok savas közeget teremtenek, így hiányukban a hüvely ph-ja lúgos irányba tolódik, mely igencsak a káros, anaerob kórokozóknak. Hogy mi az oka annak, hogy a lactobacillusok megfogyatkoznak? Kiváltó tényező lehet pl. a rossz higiénia (a túlzott is), menstruáció, irrigálók használata, antibiotikumos kezelés, szexuális együttlét, méhen belüli fogamzásgátlók, hormonzavarok, diabetes stb. Látható tehát, hogy a bakteriális vaginózis hátterében számtalan tényező állhat, így egyáltalán nem ritka problémáról van szó.
Tünetei:
- Bő, szürkésfehér, halszagú folyás
- Csípő, viszkető érzés (nem mindig)
Kezelése többrétegű
A probléma kezelése elsősorban antibiotikummal történik, viszont mellette nagy hangsúlyt kap a lactobacillusok visszatelepítése is. Ez utóbbit akár kúraszeren meg lehet bizonyos időközönként ismételni prevenciós célzattal.
A szamárköhögés egy tünetegyüttes
2019. november 06.
A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.
Nevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta.
A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.
A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.
1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.
A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.
Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os.
A szájüregi HPV növelik a garat és gége tumorok kockázatát?
2019. október 28.
Tudta, hogy a szájüregi HPV fertőzések növelik a garat és gége tumorok kifejlődésének a kockázatát?
A szájüregi daganatokról általánosan ismert tény, hogy kialakulásukban a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás a fő rizikófaktor. Az utóbbi években a fenti állítás mellett a HPV fertőzés oki szerepe is egyre gyakrabban megjelenik, ugyanis növekvő számban igazolódnak HPV (Humán Papilloma Vírus) eredetű daganatos elváltozások a szájüregben. A tünetekről és a szűrés fontosságáról dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa nyilatkozott.
HPV fertőzés: nem csak a méhnyakrák kialakulásáért felelős
A nőgyógyászati HPV-szűrésre és a megfelelő korosztály oltására az elmúlt években több kampány is felhívta a figyelmet, ám a szájüregi HPV-szűrés még nem ennyire közismert. Az utóbbi időszakban azonban érezhetően többen gondolnak rá, sokan maguk kérik a teszt elvégzését a rendeléseken, már ahol ez elérhető– számol be tapasztalatairól dr. Fülöp Györgyi. „Nagyon fontos, hogy ez a szűrési lehetőség is belekrüljön a köztudatba. HPV fertőzés esetén ne csak a nőgyógyászati daganatos elváltozásoktól való félelem miatt menjük orvoshoz, hanem napjainkban már jusson eszünkbe a gégészeti vizsgálat is.”
Miért kell a garatot és gégét szűrni?
A HPV fertőzés szűrése azért is lényeges, mivel jelenléte hosszú ideig nem okoz tüneteket, ám így is fertőzhet. A HPV főleg szexuális úton terjed, illetve bőr érintés útján is továbbadható. A fertőzés szempontjából az orális szex is kockázati tényező, ennek elterjedése és a gyakori partnerváltás is indokolja a szájüreg és gége időszakos szűrővizsgálatát, az esetleges daganatos elfajulások időben történő felfedezéséért.
A HPV tipizálás célja a magas kockázatú HPV típusok kimutatása. Lehetőség van a szájüregből történő mintavételre szűrés céljából. Ha HPV fertőzésre gyanús elváltozást találunk, akkor a műtéti úton történő eltávolítás után egyrészt szövettani vizsgálat, másrészt HPV tipizálás is javasolt.
Miként működik a felejtés és az emlékezés a demenciával élőknél?
2019. október 21.
A demencia előrehaladott stádiumaiban az emlékezeti folyamatok egyre változóbb képet mutatnak. A memória kapacitása hetek, napok, sőt órák leforgása alatt is hatalmas ingadozást produkálhat. Ennek egyik legjellemzőbb példája a "napnyugta szindróma" néven ismert jelenség, amikor is a betegek a késő délutáni - kora esti órákban könnyen megzavarodnak.
Habár nem tudjuk pontosan, mi is okozza, feltehetőleg a fáradtság, a csökkent látási viszonyok és az ezek nyomán fellépő orientációs nehézségek, valamint a cirkadián ritmus változásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demenciával élők ilyenkor tipikusan "haza" akarnak menni, mivel nem ismerik fel otthonukat. Ezzel összefüggő, szintén gyakran előforduló viselkedés a "kóborlás", amikor az Alzheimer-kórban vagy más demenciában szenvedő idősek hirtelen nekiindulnának. Sokan múltbeli, olykor gyerekkori helyszínekre igyekeznének, avagy elfelejtik, hogy már évtizedek óta nem dolgoznak és munkába sietnek. Az sem ritka, hogy csak egy rövid sétát terveznek a környéken, ám közben összezavarodnak és eltévednek.
Ha együtt élünk vagy sok időt töltünk együtt egy demens beteggel, feltűnhet az is, hogy szerettünk sokszor mindenhova követ bennünket. Az agy hippokampuszának sérülése miatt ugyanis a betegek nem képesek új emlékeket létrehozni, ezért ha nem látnak minket, nem tudják felidézni, merre is lehetünk vagy mikor is láttak minket utoljára. Könnyen azt hihetik, órák óta nem találkoztunk, pedig mindössze a mosdóba mentünk el. Mindez akkor lehet különösen nyomasztó számukra, ha ugyanakkor a saját otthonukat sem ismerik fel és teljesen elhagyatva érzik magukat. Ennek kiküszöbölését jelenti sokaknál az a stratégia, hogy mindenhova szorosan követik a róluk gondoskodó személyt.
Alzheimer: 5 dolog, amit mindenki rosszul tud
2019. október 18.
Az Alzheimer-kór a társadalom egyik legnagyobb orvosi kihívását jelenti, miközben a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában ez a betegség. Íme, a legismertebb tévhitek és cáfolataik:
1. A demencia csupán az emlékezetet érinti
A demencia szóról legtöbben a feledékenységre asszociálnak. Az Alzheimer-kór és más demenciák ugyanakkor nem csak a memóriát érintik, hanem a koncentrációt, beszédet, érzéseket és viselkedést is.
2. A demencia az öregedés természetes velejárója
Az öregedéssel együtt jár feledékenység, a demencia azonban nem elkerülhetetlen. Ráadásul a betegséget kevéssé érdekli, hogy valaki mennyi idős. A 65 éves kor alatti, úgynevezett fiatalkori demencia szintén egyre gyakrabban diagnosztizált állapot.
3. Az Alzheimer-kór az egyetlen demenciatípus
Az Alzheimer-kór csupán egy a számos demencia típus közül. A különböző demenciák azonban más és más jellegű károkat okoznak az agyban. A leggyakrabban diagnosztizált állapotban, az Alzheimer-kórban az idegsejtek halnak el, ami az agy megváltozott kémiai folyamataival és szöveti rendellenességeivel jár. A második leggyakoribb demencia típus, a vaszkuláris demencia az agy vérellátását befolyásolja, míg Lewy testes demencia esetén egy bizonyos fehérje lerakódása figyelhető meg az idegsejtekben. Viszonylag ritkább a frontotemporális demencia, ahol pedig az agy homlok- és halántéklebenyében alakulnak ki jellegzetes sérülések.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...949596...261