Információk, érdekességek
Zöldhályog: A látás csendes tolvaja
2025. április 06.
A zöldhályog, más néven glaukóma, egy súlyos szembetegség, amely maradandó látásvesztéshez vezethet. A megelőzés és a korai diagnózis kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez. Erre hívja fel a figyelmet a Glaukóma Világhete, amelyet 2025-ben március 9–15. között tartanak. Egészségügyi intézmények és szervezetek világszerte csatlakoznak a kezdeményezéshez, hogy emlékeztessék az embereket a megelőzés fontosságára.
A kezeletlen zöldhályog világszerte a második leggyakoribb oka a vakságnak. Ez egy olyan betegség, amely hosszú ideig tünetmentes maradhat. A szemnyomás változása egyáltalán nem feltétlenül érezhető. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a perifériás látás fokozatos romlása, amely végül „alagútlátáshoz” vezethet. Az akut glaukóma tünetei hirtelen és súlyosak lehetnek, beleértve az erős szemfájdalmat, vörösséget, homályos látást és hányingert. Ha ezek közül bármelyiket tapasztalja, azonnali orvosi segítségre van szükség.
Hogyan alakul ki a glaukóma?
„A normál szemnyomás (10–21 Hgmm) elengedhetetlen a szem megfelelő működéséhez és a jó látás megőrzéséhez. A szemnyomás értékeit a csarnokvíz termelődése és elvezetése szabályozza. Ha egyensúlyhiány lép fel a termelődés és az elvezetés között (túl sok folyadék képződik, vagy az elvezetés akadályozott), a szem belsejében megnő a folyadék mennyisége, ami a szemnyomás emelkedéséhez vezet. Ez a látóideg összenyomódását és károsodását okozza” – magyarázza Dr. Soňa Paluříková, az Alensa szemész szakorvosa.
Mivel a szemnyomás változását az érintettek gyakran nem érzékelik, a rendszeres szűrővizsgálat különösen fontos. Ajánlott 1–2 évente ellenőriztetni a szem állapotát, de az optimális gyakoriság az éves vizsgálat.
A legfontosabb mutató: a szemnyomás
A probléma első jele a szemnyomás értékeinek változása lehet. „Nagyon fontos, hogy időben elmenjünk szemészeti vizsgálatra, hogy a glaukómát időben felismerjék, és mielőbb megkezdődhessen a kezelés. Legkésőbb 40 éves korig ajánlott egy szűrővizsgálat, majd ezt követően az orvos által javasolt rendszerességgel érdemes ellenőriztetni a szem állapotát. Ha a családban már előfordult glaukóma, akkor még korábban érdemes részt venni egy vizsgálaton. Higgye el, a megelőzés kifizetődik – sok páciensünk esetében a korai kezelés évtizedeken át megőrzi a látásfunkciókat, és minimálisra csökkenti a látótér szűkülését” – mondja Dr. Soňa Paluříková, az Alensa szemésze.
Kik tartoznak a kockázati csoportba?
A primer, nyitott zugú glaukóma kockázati tényezői közé tartoznak a következők: emelkedett szemnyomás, 40 év feletti életkor, családi halmozódás, rövidlátás, valamint alacsony szisztolés és diasztolés vérnyomás.
A betegek körülbelül 65%-ánál a glaukómát magas szemnyomás jellemzi, de 35%-uknál úgynevezett normotenzív glaukóma fordul elő, amelyben a szemnyomás normális (21 Hgmm alatt van), ám a látóideg mégis károsodik. Ezért önmagában a szemnyomás ellenőrzése nem elegendő – az optikai ideg rostjainak és a látóidegfő állapotának változását is figyelni kell, előrehaladott állapotban pedig a látótér változásait is követni kell.
Válogatott fejezetek a neurológiából
2025. március 25.
Összefoglaló a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ szakmai napjáról
Az elmúlt hétvégén rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, aktuális témákban. Az alábbiakban az előadások összefoglalója olvasható.
Fejfájások és a fejfájások Botox kezelése
dr. Para Szabolcs neurológus
Neurológiai Központ
Előadásának bevezetőjében Para doktor beszélt a fájdalom kialakulásának hátteréről, különbséget tett a primer a szekunder fejfájások közt, az első kategóriába sorolva a tenziós fejfájást, a migrént, a trigemino-autonom fejfájásokat, a cluster (halmozott) fejfájást és az egyéb elsődleges fejfájásokat. Ezen típusokat egyenként is jellemezte, majd útmutatót adott a kezelésükhöz is, mind gyógyszer nélküli, jellemzően életmódbeli lehetőségeket, mind a gyógyszeres kezelés irányvonalait vázolva. Nagyon érdekes videós anyagban láthatták azt is a jelenlévők, milyen lehet egy migrénes látási aurajelenség. Kiemelt jelentőséget kapott az ismertetőben a migrén, mint a második leggyakoribb fejfájás. Ennek akut és profilaktikus gyógyszeres kezeléséről sok szó esett, a krónikus migrén esetében pedig dr. Para Szabolcs elmagyarázta a Botox-kezelés működési elvét és bemutatta ennek eredményességét.
A szédülés differenciál diagnózisa
dr. Gács Gyula neurológus, pszichiáter
Péterfy Sándor Kórház és Rendelőintézet, Neurológiai Központ
Roppant színes előadásában Gács doktor megosztotta a neurológusok örök problémáját, miszerint a szédülés egy olyan nehezen körülírható, gyakori tünet, amit sokszor nehéz kezelni. Felsorolta, mi mindent érezhet a beteg, ami egyrészt lehet tényleges szédülés (ami mozgásélménnyel jár), egyensúlyzavar (amit úgy ír le, „mintha részeg lenne”), és egyéb is, mint például a preacollapsus, hyperventillatio, hypoglikémia. Az előadásban külön fejezetet érdemelt a tényleges, labyrinthaer jellegű szédülés és az első szédüléses rohamok mögött felvonultak olyan okok, mint a majdani episodicus szédülések első történése, a „neuritis vestibularis” (labyrinthitis), a kisagyi infarktus, a labyrinth apoplexia és egyéb belsőfül laesio. Az epizodikus szédülések lehetséges okait is megnevezte az előadó a benignus positionalis paraxysmalis vertigótól (BPPV) a Menière szindrómáig. Utóbbiakról esetbemutatásokat is megismerhetett a hallgatóság. Nagyon érdekes volt hallani az ún. szubjektív szédülésről, főként annak beteg beszámolóiról. Dr. Gács Gyula előadását a tengeribetegség és a partaszállási szindróma színes leírásával zárta.
Vizelési és ejakulációs fájdalom is lehet a krónikus prosztatagyulladás tünete
2025. március 22.
A prosztatagyulladás, amely lehet akut és krónikus is, az esetek többségében feltűnő tünetei miatt orvoshoz „kényszeríti” a férfiakat, bár előfordulhatnak tünetmentes megbetegedések is. De vajon a krónikus prosztatitisznek is ugyanolyan tünetei lehetnek, mint az akut típusnak? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni a prosztata tartós gyulladását? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ urológusa.
Három hónapnál tovább tartó fájdalom
A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely három hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul.
A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem mindig könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.
– Krónikus bakteriális prosztatitisz: a bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.
– Krónikus nem bakteriális prosztatitisz: a betegség konkrét oka nagyon nehezen beazonosítható, emiatt pedig a kezelés sem mindig könnyű. Sok feltételezés van a kiindulópontra vonatkozóan, egyes szakértők szerint a baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés után visszamaradó hegesedés és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása lehet a gyulladás oka. Más elképzelések szerint a feszes, váladékkal teli prosztata is okozhat gyulladást, sőt az is felmerülhet, hogy krónikus kismedencei fájdalom szindróma és a stressz is állhat a háttérben.
Tünetek: égő vizeléstől a fájdalmas ejakulációig
A krónikus prosztatagyulladás tünetei jellemzően enyhén indulnak és idővel növekszik az intenzitásuk. Olyan tünetekre kell gondolni, mint:
- állandó vagy nagyon gyakori vizelési inger,
- égő érzés vizeléskor,
- nehézség a vizelés indításakor, majd akaratlan szivárgás,
- esetleg vér megjelenése a vizeletben,
- a hólyag teltségérzete közvetlenül a vizelés után is,
- fájdalmas ejakuláció.
Idővel a krónikus gyulladás további tünetei is megjelenhetnek, mint például a derékfájdalom, az alhasi fájdalom, illetve fájdalom alakulhat ki a herékben és az ánusz környékén is. (Ha a gyulladás bakterális eredetű, láz és hidegrázás is jelentkezhet.)
Ugyanakkor létezik úgynevezett aszimptomatikus (vagyis tünetmentes) prosztatagyulladás is, amikor csak a laboratóriumi tesztekkel igazolható a betegség.
Miért veszélyes a pápát is megtámadó kétoldali tüdőgyulladás?
2025. március 20.
A legfrissebb hírek szerint Ferenc pápa kétoldali tüdőgyulladás miatt szorul kórházi kezelésre. Bár a Vatikán közleménye szerint a laborvizsgálatok, a mellkasröntgen és a pápa állapota „továbbra is összetett képet mutat”, a vallási vezető „jó hangulatban” van. Dr. Hidvégi Edittől, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyászától megkérdeztük, miért fenyegetheti az idősebbeket komolyabban a tüdőgyulladás, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan lehet kezelni a betegséget.
A pápa veszélyeztetett a tüdőgyulladás szempontjából
A WHO adatai szerint a világon a 7. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás, még napjainkban is. Nem egyenlő arányban fordul elő a kórkép legyengült állapotú egyének és erős immunrendszerrel rendelkezők között, illetve az életkor tekintetében is különbségek mutatkoznak. Érthető okokból idősebb korban, legyengült immunrendszerű egyéneknél, csecsemőkorban, vagy koraszülötteknél lehet különösen veszélyes a tüdőgyulladás, mert gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén például sokszor hiányzik a másoknál jellemző magas láz. További tipikus tünet lehet még a száraz vagy váladékos köhögés, a köpetürítés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a végtagfájdalom, a szédülés, a fejfájás. Ha viszont egy idős ember ilyen erős tünetek nélkül, de ismert ok nélkül ágyban marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra.
Az immunrendszer sérülékenysége Ferenc pápánál különösen indokolt, a vezető erősen hajlamos a tüdőfertőzésekre, ugyanis a BBC cikke szerint felnőttként mellhártyagyulladásban szenvedett, és 21 éves korában eltávolították egyik tüdejének egy részét.
Mi okozhatja a tüdőgyulladást?
A tüdőgyulladást (pneumóniát) leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de kiválthatják paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegentest is. A tüdőgyulladásoknak 60%-át okozzák baktériumok, ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a 2-3-szorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használják fel.
A pápa esetében az információk szerint ún. kétoldali tüdőgyulladásról van szó, ami azt jelenti, hogy az egész szerv érintett a betegségben. Ha a tüdőgyulladás csak foltszerűen helyezkedik el a tüdőben és a gyulladás a légutak menti szövetekben terjed, bronchopneumoniáról van szó, ez a legenyhébb forma. Amennyiben a tüdőnek csak egy lebenyét érinti a gyulladás, amely nem tör át a lebenyhatáron, akkor lebeny-tüdőgyulladásról van szó. Ha pedig a gyulladás a tüdő kötőszövetes vázát érinti interstitiális (szövet közti) tüdőgyulladásról beszélünk.
Ezt a megkülönböztetést azért fontos ismerni, mert bár a tüdőgyulladás tünetei hasonlóak lehetnek az egyes fajták esetében, a kezelési mód jelentősen eltérhet a különböző típusok között. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyorsabb gyógyulás és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.
Ilyen korai jelek utalhatnak 2-es típusú cukorbetegségre
2025. március 19.
Minél előbb észleli valaki magán a 2-es típusú cukorbetegség jeleit, annál korábban részesülhet megfelelő kezelésben, amelynek felépítésében nagy segítséget jelenthet a szöveti cukormonitorozás. Az ennek alapján kialakított életmód és szükség esetén orvosi kezelés pedig erősen csökkenti a komolyabb szövődmények rizikóját. Sokan azonban nem gondolják, hogy a gyakori vizelés, a kimerültség vagy a homályos látás tünet lehet. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista a korai figyelmeztető jeleket vette számba.
Hogyan lesz az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség?
Az úgynevezett inzulinrezisztencia (más néven prediabetes) nagyon sokáig nem okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad egy ideig, ugyanis a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Ha azonban a hasnyálmirigy huzamos ideig kénytelen sok inzulint termelni, akkor az ezért felelős béta-sejtek elkezdenek „elfáradni”, kimerülni, és a hasnyálmirigy már nem tudja optimális tartományban tartani a vércukorszintet. Így alakulhat ki az emelkedett éhgyomri érték, a csökkent glukóz tolerancia, illetve a 2-es típusú diabétesz. Nagyon fontos tudni, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek. Ehhez azonban életmódváltás és szükség esetén orvosi kezelés kell, amelyekhez nagyon komoly támpontot jelent a 2-es típusú cukorbetegeknek is erősen ajánlható időszakos szöveti cukormonitorozás. A néhány hétig viselt diszkrét kis eszköz ugyanis olyan információkhoz juttatja a diabetológus orvost és a dietetikust is, amelyekre egy nagyon hatékony étrend és kezelés épülhet.
Ilyen korai tünetei lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségnek
- Szinte folyamatos éhség
A 2-es típusú cukorbetegségben nem jut elég glükóz a véráramból a test sejtjeihez, vagyis tulajdonképpen nincs „üzemanyag”. Ezért jelzi azt a szervezet, hogy „éhes”, még akkor is, ha nemrég evett az illető. - Fáradtság, alacsony energiaszint
Az „üzemanyaghiány” vezet odáig, hogy az érintett akkor is kimerültséget, tartós fáradtságot érez, ha ezt az általa végzett tevékenység nem indokolja. - Gyakori vizelési inger
Amikor a vércukorszint magas, a vesék megpróbálják eltávolítani a felesleges cukormennyiséget – kiszűrve azt a vérből. Ez eredményezi a gyakoribb vizelési ingert, különösen éjszaka. - Erőteljes szomjúság érzet
A gyakoribb vizelés miatt több vizet is veszít a szervezet, ami szomjúságérzetet okoz, a dehidráció elkerülése végett.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...256