Információk, érdekességek
Bőrdaganatokról röviden
2025. május 30.
A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.
A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:
Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.
Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.
Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:
Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.
Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.
Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.
Hogyan készüljünk az alváslaboros alvásvizsgálatra?
2025. május 25.
Azokban, akiknél az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy alvásproblémájuk elsősorban alváslaborban történő kivizsgálás után lenne diagnosztizálható, számos kérdés, esetleg félelem fogalmazódhat meg. Hogyan fogok én ott ellazulni? Mi lesz, ha nem bírom az érzékelőket? Mit vihetek magammal? Egyedül leszek-e éjszaka? Vacsorázhatok-e előtte vagy sem? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos igyekszik eloszlatni a szorongást.
Milyen esetekben lehet fontos az alváslaborban történő vizsgálat?
Az alváslaborban történő alvásvizsgálatnak kétféle típusa van. A poligráfiás vizsgálat során rögzíthető az alvás közbeni légzés, a perifériás pulzus, a vér oxigén-telítettsége, a mellkasi légzési kitérés, a szívfrekvencia, a testpozíció, a lábmozgás. A poliszomnográfiás vizsgálat pedig a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát.
Mindezen faktorok lehetővé teszik, hogy az alváslaborban minden gyakoribb alvásbetegség vizsgálható legyen, így többek közt az inszomnia (krónikus álmatlanság), az alvási apnoé (alvással összefüggő légzési rendellenesség), a REM magatartászavar, a nyugtalan láb szindróma és az olyan szokatlan alvás közbeni viselkedések, mint például az alvajárás.
Mennyire kell „bedrótozni” a pácienst?
Lefekvés előtt az alvástechnikus „drótokat”, vagyis szenzorokat helyez fel a páciens testére, a fejbőrre, a szem köré, a mellkasra, a lábra. Ezek a szenzorok hosszú vezetékekkel csatlakoznak egy számítógéphez, ami lehetővé teszi a szabad mozgást az ágyban. A kézujjra felhelyezett pulzoximéter segítségével a vér oxigénszintjét és a perifériás pulzust is monitorozni lehet. Az alvástechnikus ugyanakkor nem csak az előkészületekben segít, de egy másik helyiségben ébren felügyeli a vizsgálatot, akár kommunikálni is lehet vele a vizsgálat során. Szükség esetén bemehet a vizsgáló szobába, megigazíthatja a vezetékeket, vagy segít például a betegnek kimenni a toalettre.
– Néhányan tartanak az alváslabortól, mondván ilyen körülmények közt annyira sem fognak tudni aludni, mint otthon. Valójában eddig csak kevés ilyen páciensünk volt, ellenben az ellenkezőjére több példát láttunk: van, aki annyira biztonságban érzi magát a felügyelt körülmények közt, hogy sokkal jobban tud pihenni. Ha pedig valaki forgolódik, megébred, nem tud aludni, esetleg más tünetet produkál, az ugyanolyan fontos jelzés a diagnózis szempontjából, mint azok az értékek, amelyeket rögzítünk. Mindazonáltal igyekszünk kellemessé tenni a pácienseknek az alvásvizsgálatot, az alváslabor akár egy szállodai szobához is hasonlítható – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos.
Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról
2025. május 15.
A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.
Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?
A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.
Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?
Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.
Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok
2025. május 10.
A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.
A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).
A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.
Pszichológiai kezelési módok
- szociális készség tréning (SST), (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív viselkedésterápia (CBT), (erős kutatási bizonyíték)
- asszertív kommunikáció tréning (ACT), (erős kutatási bizonyíték)
- családi pszichoedukáció (erős kutatási bizonyíték)
- a munkába állás, munkavállalás támogatása (erős kutatási bizonyíték)
- szociális tanulás/zseton gazdálkodási programok (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív remediáció (erős kutatási bizonyíték)
- elfogadás- és elköteleződés-terápia – pszichotikus zavarban szenvedők részére (ACT), (közepes kutatási bizonyíték)
- kognitív alkalmazkodás tréning (CAT), (közepes kutatási bizonyíték)
- betegségmenedzsment és -felépülés (IMR), (közepes kutatási bizonyíték)
Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!
2025. május 07.
Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.
A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval
A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.
Milyen tünetekre kell felfigyelni?
Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...259