Információk, érdekességek
Influenzák és felső légúti megbetegedések 3.
2025. március 18.
III. rész: Influenza okozta agyhártyagyulladás
Az influenzát azonban nemcsak vírus, hanem baktérium is okozhatja. Ilyen az agyhártyagyulladást okozó baktérium, mely cseppfertőzéssel terjed. A kórokozó behatolási kapuja leggyakrabban az orr- vagy garatüreg. A járványos agyhártyagyulladást egy másik fajtájú baktérium okozza. A beteg és a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladéka útján a fertőzés terjedési módja a cseppfertőzés. Az agyburok gyulladása életveszélyes megbetegedés, rendszerint a felső légúti huruthoz kapcsolódó fejfájással, a fej bólintásának képtelenségével és magas lázzal kezdődik. Az agyhártyagyulladásos fertőzés leggyakrabban a fejletlen higiéniájú, szegény, zsúfolt lakosságú területeken fordul elő. Így például nagy a járványveszély a mekkai zarándoklatok idején, ahol a megújuló járványok arra késztették Szaúd-Arábia hatóságát, hogy a beutazást a védőoltás meglétéhez kössék. Évenkénti járványok leginkább a fejlődő világ országaiban (Afrika középső része) a száraz időszakban, tehát decembertől júniusig veszélyeztetik az utazót.
A megelőzés módja a rendszeres kézmosás, és a vakcináció.
Bár a fertőzés valószínűsége a rövid távú tartózkodásnál csekély, az oltás mégis ajánlott a betegség magas halálozási aránya miatt. Az egy injekcióból álló oltást az indulás előtt két héttel célszerű beadatni, hogy a teljes védettséget elérje a szervezet. Az agyhártyagyulladás (meningitis) elterjedtsége főleg Afrika trópusi övezetében nagyarányú, ezt a földrajzi területet „meningitis-öv”-nek is nevezik, mert az Egyenlítő mentén, övszerűen húzódik a kontinensen belül.
Közép-Afrikába utazik? És a meningitis ellen beoltatta már magát?
A hemiplégiás migrén összetéveszthető a stroke-kal
2025. március 18.
A hemiplégiás migrén egy ritka típusú fejfájás, amelyet az egyik oldal végtagjainak gyengesége vagy bénulása előz meg. Mivel ezek a tünetek kifejezetten hasonítanak a stroke tüneteire, sürgősségi ellátásra van szükség. Ezek után viszont akkor is szükséges a neurológiai kivizsgálás, ha maga a hemiplégiás migrén nem életveszélyes állapot. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről.
A hemiplégiás migrén két típusa
A tipikus migrén tünetekkel és a fél oldali izomgyengeséggel, bénulással járó hemiplégiás migrén jellemzően aurajelenséggel kezdődik, amellyel szinte párhuzamosan jelentkezik a fejfájás roham. Amíg azonban a klasszikus migrén egy gyakori betegség, ez a fajta migrén ritkának számít. Általában 12-17 éves kor közt jelentkezik az első roham, és az idősödéssel jellemzően csökkenő tendenciát mutat.
A betegségnek alapvetően két típusa különböztethető meg.
- Familiáris hemiplégiás migrén: ez a genetikusan meghatározott típus öröklődik a családban, és mindhárom altípusa bizonyos génváltozatokhoz kötődik. (Ezeken kívül létezik egy negyedik típus is, amelynél nem található ismert genetikai változás.)
- Sporadikus hemiplégiás migrén: ilyen esetekben nem öröklődéses alapon, hanem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség.
Jellegzetes tünetek
A hemiplégiás migrén az izmokat, a beszédet és a látást érintő tüneteket okoz, azonban más módon, mint a klasszikus migrén.
- Az izomgyengeség csak a test egyik oldalán jelentkezik.
- A gyengeség mellett zsibbadás, bénultság is érezhető lehet az arcon, a kezekben, lábakban.
- Olyan látászavarok is érzékelhetők, mint a felvillanó fények, a cikk-cakk minták, a kettőslátás, a vakfoltok.
- A beszédben is nehézség mutatkozik.
- Hirtelen kimerültség, zavartság jelenik meg.
Ilyen tünetek a klasszikus migrén aura fázisában is kialakulhatnak, de az izom-, a beszéd- és a látási tünetek más migréntípusokban nem jelennek meg. - Mivel ezek a tünetek nagyon hasonlítanak a stroke tüneteihez, nem érdemes megpróbálkoznunk magunkat diagnosztizálni, mindenképpen mentőt kell hívni, mert ha valóban stroke-ról van szó, minden perc számít – hangsúlyozza Para doktor. – Ha hemiplégiás migrénről van szó, akkor ugyan jellemző a komoly, lüktető jellegű fejfájás is, ami szinte egy időben jelentkezik a fél oldalas tünetekkel, de ezt egy laikus nem feltétlenül tudja megkülönböztetni a stroke-tól.
A sejtterápiás kezelés 3 fő előnye vállfájdalom esetén
2025. március 09.
A váll az egyik legflexibilisebb ízület a testben, amelyben csontok, izmok és más képletek teszik lehetővé az összetett mozgásokat és erőkifejtést. Ugyanakkor az itt létrejövő problémák kezelése gyakran nem könnyű, ezért is fontos hangsúlyozni a modern regeneratív medicina jelentőségét. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája mutatta be a sejtterápiás kezelés lehetőségét.
Regeneratív orvoslással támogatható a szervezet
Nincs jobb gyógyító, mint a saját testünk, ráadásul a természetes módon bekövetkező gyógyulás teljesen biztosan nem árthat. Ezért is olyan izgalmas terület a regeneratív orvoslás, amely egy gyógyszermentes, természetes lehetősége annak, hogy a test öngyógyító képességét a lehető legmagasabb „fokozatra kapcsoljuk”, és akár olyan sérülések, műtétek, egyéb problémák után is gyorsabb legyen a felépülés, amelyek korábban erősen elhúzódtak.
– A regeneratív orvoslás egyik leghatékonyabb eszköze a sejtterápiás kezelés (PRP-kezelés), amely egy optimális megoldás lehet számos vállprobléma terápiájában. A sejtterápiáról fontos tudni, hogy a vérlemezkékben gazdag vérplazmát használja fel – erre utal a PRP megnevezés is (platelet-rich plasma), amelyet ún. centrifugálással lehet kinyerni a saját vérből. Miután tehát vérvétellel kinyerjük a saját vért, azt a megfelelő eljárás után vissza is injektáljuk az érintett testrészbe. A vérlemezkék sok egyéb mellett növekedési faktornak nevezett hormonokat is tartalmaznak, amelyek támogatják a test öngyógyító folyamatait. Vagyis tulajdonképpen arról szó, hogy a természetesen módon is a vérben lévő hasznos anyagok nagyobb koncentrációban és célzottan jutnak vissza oda és akkor, ahol és amikor nagy szükség van rájuk – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája.
Ezért olyan gyakoriak a vállsérülések
A váll a szervezetünk legmozgékonyabb ízülete, és annak érdekében, hogy stabilitása biztosított legyen, a felkarcsont fejével ízesülő lapocka ízületi árkát egy kemény szövetből álló gyűrű veszi körül, az úgynevezett labrum. Ez a porcgyűrű segít a felkarcsont fejét a vállízületi árokban tartani. A porc sérülése vagy túlhasználata nem ritka jelenség, különösen, tenisz- vagy szoftball játékosoknál, és minden olyan sportnál vagy egyéb tevékenységnél, amely azzal jár, hogy hosszú időn keresztül a fej fölé kell emelni a kart. Ugyanakkor balesetben is megsérülhet a labrum, például, ha direkt ütés éri a vállat, ha a kinyújtott karjára vagy a vállára esik valaki. Gyakran előfordul, hogy nem önmagában áll fenn a labrum sérülés, hanem egyéb vállbántalmakkal együtt jelentkezik, mint amilyen a rotátorköpeny-szakadás.
Krónikus fáradtság szindróma
2025. március 07.
Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.
A krónikus fáradtság tünetei…
A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.
…és lehetséges okai
A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.
Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.
Influenzák és felső légúti megbetegedések 2.
2025. február 27.
II. rész: Sertés- és madárinfluenza
Disznóságok
Akárcsak az emberek, a sertések is kaphatnak influenzát, bár a kórokozó vírus eltér az emberétől. Néha ez is okozott emberi megbetegedést, főleg azoknál, akik állattartással foglalkoztak. A 2009. évi sertésinfluenza-vírus (H1N1) azonban eltért az eddig megszokottól, emberről emberre is terjedt, így azokra is, akik egyáltalán nem láttak még élő disznót. Ez egy kevert felszíni fehérjét tartalmazó vírus volt, mely elsősorban a közép-amerikai régióban, először Mexikóban ütötte fel a fejét, és az itt járó turisták hordták szét a világban. A vírus légi úton terjed (ha az emberre ráköhögnek vagy tüsszentenek), de ha fertőzött tárgyat érint valaki, majd – kézmosás nélkül – nyúl a szeméhez, orrához, szájához, a vírus akkor is a szervezetbe jut. Általában magas lázzal jár, sokszor a tüdő is érintett lehet. A hagyományos influenza elleni védőoltások nem hatásosak, de a beteget a már kifejlesztett vírusellenes gyógyszerekkel jól lehet gyógyítani.
Madárinfluenza
Az első madárinfluenzás esetet 1997-ben jelentették Hongkongból. A kór egyértelműen fertőzött baromfikkal való érintkezés után következett be. Az influenza antigénszerkezete addig ismeretlen típusú volt, és kimerítette a világjárványt okozó tulajdonságokat. Szerencsére az emberről emberre terjedő képessége nem volt túl nagy. 2003-ban már komolyabb forma riasztotta a világot: 266 halálesetet okozott a madárinfluenza. Felmérhetetlen veszélyt jelent, hogy a vírus örökítőanyagának változása során olyan emberi influenzavírussá alakulhat, mely fokozott humán megbetegítő képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre, világméretű járványt okozva, mely meg is történt 2009-ben. Ez az előrejelzés serkentette 2003-ban a WHO-t arra, hogy komoly riadótervet dolgozzon ki a pandémiák megelőzésére, különös tekintettel a madárinfluenzára. A riadóterv jól vizsgázott a 2009-es H1N1 járványnál is. A madárinfluenza ellen kifejlesztették a specifikus vakcinát.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...256